A fejlődő orvostudománynak köszönhetően a kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedő betegek túlélési esélye folyamatosan javul, így egyre többen kerülnek be a kardiológiai rehabilitációs programokba. A kockázati tényezők között találjuk az elhízást, ami a szívbetegségek önálló rizikófaktora, így a primer és szekunder prevencióban a testsúly csökkentése gyakran terápiás célkitűzés. Felmerül a kérdés, hogy a közepes terhelési kapacitás alsó határán lévő betegeknél milyen gyakori és milyen időtartamú tréningre van szükség ahhoz, hogy fogyás következzen be. Szakdolgozatomban olyan obes betegek testsúlycsökkentését céloztam meg, akik ischaemiás szívbetegségben szenvednek, és terhelési kapacitásuk 4,2 MET körüli, az átlag BMI pedig 34,63 volt.