A hamis beismerő vallomást, mint személyi bizonyítékot igyekszem bemutatni szakdolgozatomban, abban a vonatkozásban, hogy miért, mikor és hogyan fordulhat elő az az eset, amikor a terhelt akár önként, akár külső hatás következtében ilyen fajta beismerő vallomást tesz. A téma minél átfogóbb ismertetéséhez elengedhetetlennek tartottam, hogy a kriminalisztika oldaláról közelítve mutassam be mind az eljárásjogban, mind a gyakorlatban megjelenő problémákat. Konklúzióként igyekszem megfogalmazni az általam megismert jogesetek és szabályozás alapján, hogy mi is jelenthet megoldást a hamis beismerő vallomások előfordulásának elkerülésére, esetlegesen létezik-e egyáltalán egy olyan jogrendszer, amely teljes egészében kizárhatja ezt a fajta justizmordot.