Föld, vér és arany. Nem Ady költői világát idézik ezek a szavak, hanem a brazil trópusi erdővidék kaland, varázslat, szenvedély megülte poklát-paradicsomát. Brazil aranymosó kalandorok fölfedezése nyomán aranyláz dúlja föl a szűz vadont. Fölfigyel a szomszédos Francia Guyana, hamarosan fegyverek dörögnek, és emberi sorsok törnek derékba Párizs és Rio vitájában, és máris történelemmé dagad a területi viszály.A francia-kreol gyarmati Cayenne lankatag bája és az amazóniai őserdő mágiája, mokány brazil aranyász-férfiassága színezi ezt a környezetet. Történelmi alakok és költött szereplők veszik körül benne Saramindát, a gyönyörű, hétszer szűz és hétszer ringyó indián-néger-francia örömlányt, aki mindenkit megbűvölt, de ő csak egyet szeretett, és abba mindenki belepusztult.Élők és holtak idézik föl, szeszélyes, filmvágásos időrendben, ezt a lebilincselő, kitalált-igaz lázálmot, és egy még mesélni tudó nagy brazil írásművész, az egykori köztársasági elnök José Sarney mondja el nekünk, a modern regény legújabb vívmányainak tudatában és birtokában.