Theft represents one of the oldest ways of embezzling goods from the public or private patrimony. As a typical form of criminal offences concerning the patrimony which are committed by stealing, it represents a great social danger in any given historic age. Thus, it is necessary that the judiciary bodies be aware of the main issues concerning the methodology of investigation of this kind of criminal offences, as well as of the nature of the causes and conditions that trigger or favorize the committing of such deeds. The Romanian Criminal Code stipilates in article 208 theft in its simple form and in article 209 aggravated theft. Simple theft has the following forms: theft of movable material goods, theft of energies or documents; theft of a good that belongs entirely or partly to the doer; theft of a vehicle for the purpose of using it; theft from one’s spouse; theft committed by the person who lives with the injured party or is housed by the latter; theft committed by a minor to damage his/herguardian. According to the Romanian legal provision theft consists in ”taking a movable good from the possession or custody of another, without the consent of the latter, for the purpose of unjustly appropriating it“, certain circumstances being necessary to consider it as an aggravated theft. Activities performed in accordance with the forensic regulations and with the provisions of the Romanian Code of Criminal Procedure must clarify the following general aspects: what is the area of the crime scene, what category do the stolen goods belong to, the circumstances in which the deed was committed with reference to the number of persons that participated together in committing the theft, conditions of place and time, the way of getting on the crime scene. Also, dispositions can be given to perform searches, reconstructions, to present persons and objects in order to have them recognized, as well as tactical activities of hearing persons.

A lopás a köz- vagy magánjavak eltulajdonításának egyik legrégebbi változata. Mint a vagyon elleni bűncselekmények tipikus megjelenési formája, valamennyi történelmi korban jelentős veszélyt jelentett a társadalom számára. Ebből következik, hogy a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, ismerniük kell az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának alapkérdéseit, illetve az elkövetés természetét és körülményeit, továbbá azokat az okokat, melyek szerepet játszanak a bűncselekmény elkövetésében. A román Büntetőtörvénykönyv 208. §- a tartalmazza a lopás alapesetét, míg a 209. § szabályozza a minősített eseteket. A lopás alapesetei a gyakorlatban a következők: ingó javak, energiák vagy iratok ellopása; olyan tárgy ellopása, amely egészben vagy részben az elkövető tulajdonát képezi; jármű használati célból történő ellopása; házastársak közötti lopás; a sértettel együttlakó vagy tartása alatt álló személy által elkövetett lopás; kiskorú által gyámja sérelmére elkövetett lopás. A román büntető törvény rendelkezése alapján, lopást az követ el „aki idegen ingó dolgot, más tulajdonából vagy birtokából, annak beleegyezése nélkül, abból a célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”, ezeken túl bizonyos körülmények bekövetkezése szükséges ahhoz, hogy a lopás minősített esetéről lehessen beszélni. A nyomozástan és a román Büntető eljárási kódex által előírt nyomozási cselekményeknek az alábbi körülményeket kell tisztázniuk: a tett színhelyének vizsgálata, az eltulajdonított javak mibenléte, a bűncselekmény elkövetésének körülményei, a lopás elkövetésében résztvevő személyek száma, helyi és időbeli feltételek, a színhely megközelítési módja. Az ügyben nyomozati cselekményeket, bizonyítási kísérletet, személyek és tárgyak felismerésre bemutatását, illetve kihallgatásokat lehet elrendelni. Tanulmányomban tehát, büntetőjogi és kriminalisztikai aspektusait a román szabályozáson keresztül mutatom be.