A kötődési stílus összefüggése az érzelemszabályozással, rezilienciával, és a reaktív és proaktív agresszióval, 12-16 év közötti gyermekjóléti alapellátást igénybe vevő serdülők esetén

Abstract

A serdülőkor a pszichológiai protektív tényezők és a viselkedéses kimenetek alakulásának kritikus időszaka. A kutatás a kötődési minőség, a reziliencia és az érzelemszabályozás szerepét vizsgálja a maladaptív viselkedési formák, konkrétan az agresszió megelőzésében, különös tekintettel a veszélyeztetett környezetben élő serdülőkre. A kutatás célja a fenti protektív faktorok közötti összefüggésrendszer feltárása, valamint a gyermekjóléti alapellátásban részesülő, családok átmeneti otthonában élő serdülők és egy kontrollcsoport összehasonlító elemzése volt. A kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatban 143 serdülő vett részt (N=143, életkor: 12-16 év), ebből 69 fő családok átmeneti otthonában élő gyermekjóléti alapellátásban részesülő (n=69), 74 fő pedig a kontrollcsoportot képező, nem családok átmeneti otthonában élő fiatal volt (n=74). Az adatgyűjtés kérdőívcsomag segítségével történt, mely az alábbi validált kérdőíveket tartalmazta: az Érzelemszabályozási Nehézségek Skála (DERS), Serdülő Reziliencia Kérdőív (READ-H), Reaktív-Proaktív Agresszió Kérdőív (RPQ), és a magyar Kötődési Stílus Kérdőív (ASQ-H). Az adatok elemzése Person-féle korrelációelemzés, kétmintás T-próba, Mann-Whitney- próba és mediációs elemzés segítségével történt. A csoportok között nem mutatkozott szignifikáns különbség a kötődési biztonság, a reziliencia és az agresszió szintjében, azonban az eredmények alapján az gyermekjóléti alapellátásban részesülő csoport szignifikánsan több érzelemszabályozási nehézséggel küzd (p=0,007). A mediációs elemzés eredményei alapján arra lehetett következtetni, hogy a kontrollcsoportban az érzelemszabályozás teljes mediátorként közvetíti a kötődés agressziót mérséklő hatását, míg az gyermekjóléti alapellátásban részesülő csoportban a kötődési biztonság közvetlen védőhatást fejt ki, az érzelemszabályozástól függetlenül. Utóbbi csoportnál megfigyelhető az elkerülő kötődés és a reziliencia pozitív kapcsolata, ami a „pszeudo-reziliencia” jelenségére utal.Az eredmények azt mutatják, hogy bár az alapellátás komolyan befolyásolja a kötődési biztonság alakulását, azonban az érzelemszabályozásra nincs hatással. Emiatt a gyakorlatban szükség lenne a veszélyeztetett serdülők esetén specifikus, célzott érzelmi készségfejlesztő tréningek megszervezésére.