A csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata) a kukorica egyik alfaja. Jelentős különbséggel bír például a takarmánykukoricához képest, mivel technológia érésben takarítják be, élelmiszeriparban hasznosítják, akár frissen is lehet fogyasztani. Hazai viszonylatban a legnagyobb felületen termesztett zöldségnövényről van szó. A kutatásomban arra kerestem a választ, hogy mennyire jelentős különbségek alakulhatnak ki a különböző genotípusok alkalmazása során, illetve az öntözés fontosságára szerettem volna felhívni a figyelmet. A kísérletben 9 darab genotípust hasonlítottam össze: Spirit, Starshine, Noa, SFMD 1379, Dessert R 78, Tyson, GSS 6924, ZHY 3278, ZHY 1797. Ezek különböző típusok mind cukortartalom, mind tenyészidő alapján. Öntözött és nem öntözött formában vizsgáltam a termésmennyiséget, az állományfejlettségi szinteket, illetve a relatív klorofill tartalmat. A vizsgálataimnak helyet adó DE AKIT – Látóképi Kísérleti Telep nagyszerű talajadottságokkal, agrotechnikai ezközökkel rendelkezik, kitűnő öntözési lehetőséggel biztosította a kísérletet. Mérésenként kiemeltem a legjobban és legrosszabbul teljesítő hibrideket, öntözött és öntözetlen formában, átlagokat vizsgáltam, illetve összehasonlítottam azokat.