Az almatermesztés helyzete időről időre változott a világon, s ezzel egy időben változott hazánkban is. Voltak jelentős korszakok, melyeket termelésnövekedés jellemzett, s voltak periódusok, mikor erőteljes visszaesés uralta a piacot. A termesztési mód az extenzívről fél intenzívre, majd intenzívre változott, ami lehetővé tette a termés mennyiségének megnövekedését. Az intenzív technológia ma már kiegészülhet a precíziós gazdálkodás eszközeivel, valamint az információtechnológia és a távérzékelés adta lehetőségekkel. Ezek olyan korszakalkotó modern tudományok, melyekkel a magyar almatermesztés újra régi fényében tündökölhet, s ismét nagyobb mennyiségű és jó minőségű almát termelhet, mint a 90-es évek előtt. Lehetőségünk nyílik a termés mennyiségét meghatározó tényezők nagyobb mértékű befolyásolására, a kedvező folyamatok hatásainak felerősítésére. Nem csak a vegetációs időszakban gyűjthetünk információkat a gyümölcsfákról, hanem az azt megelőzőből vagy azt követőből is, így pontosabb méréséket, becsléseket hajthatunk végre. A begyűjtött adatokat különböző térinformatikai szoftverekkel feldolgozhatjuk, így például egy-egy év, de akár egy-egy fasor között is jól látható különbséget tehetünk, ami által reprezentálható az ültetvényen belüli vagy ültetvények közötti heterogenitás. A precíziós gazdálkodásnak ugyanis ez az alapja, a termőföldre nem homogén tulajdonságú multidiszciplináris rendszerként tekint, hanem térben és időben változó, heterogén tápanyag szolgáltatóként, melynek mértékadó tulajdonságai pontról pontra változatosak. A felmérések során ezt egy almaültetvény változó gyomosodásával és a lombkoronánál kialakult különböző vegetációs indexértékekkel mutattam be, melyek heterogén művelést igényelnek.