A történelem során főként a protekcionista kereskedelem felfogás volt jellemző. A XIX. században azonban egyre nyíltabbá váltak az országok és virágzott a szabadkereskedelem. Ezt sajnálatos módon a két világháború rendkívül visszavetette és csak a 2010-es évekre sikerült elérni a kereskedelem világháborút megelőző volumenét. A nemzetközi kereskedelem a mindennapi életünket jelentősen befolyásoló tényező. Hiszen ha nem kereskednének egymással az országok, akkor itthon nem ehetnénk banánt és nem ihatnánk kávét, tehát szükségleteinket alacsonyabb szinten elégíthetnénk ki. Azonban az import áru veszélyezteti az alacsonyabb hatékonysággal működő hazai termelőket, mivel ők áruikat csak magasabb áron tudják a piacra bocsájtani. Ebből kifolyólag az államok kereskedelembefolyásoló és korlátozó intézkedéseket vezetnek be, amelyek csökkentik az általános hasznosságot. Az említett intézkedések megakadályozása céljából nemzetközi kereskedelmi egyezmények rendszere és nemzetközi kereskedelmi szervezetek jöttek létre, amelyek közül a legfontosabb a GATT és a WTO, melyeknek hatalmas történelmi jelentősége van a gazdaságfejlődésben. Az elsődleges céljuk természetesen mindig is a kereskedelem teljes fokú liberalizáltságának elérése volt. Mivel nem lehet az egyikről beszélni a másik nélkül, dolgozatom egyik célja mindkét kereskedelembefolyásoló szervezet bemutatása és részletes jellemzése a kezdetektől a mai napig. A WTO legutóbbi fordulója még ma is tart, amely kiemeli témám aktualitását. A Doha-forduló igen sokat vitatott, valamint sokak által megkérdőjelezett elveket képvisel és problémákat vitat meg, mely téma rendkívül felkeltette érdeklődésem. Dolgozatom a kereskedelmi szerződések jogi hátterének vizsgálatával is foglalkozik, amely lehetővé teszi az országhatáron túl nyúló kereskedelmi kapcsolatok létrejöttét, hiszen ilyen szerződések megkötésénél fontos kérdések merülhetnek fel: Mi az alkalmazandó jog? Ki miért vállal felelősséget? Az eladónak és vevőnek milyen jogai és kötelezettségei vannak? Az említett kérdések megválaszolásával teljesülnek dolgozatom további céljai, így letisztulnak a szerződés megkötésének szabályai. Említésre kerül továbbá a Bécsi Vételi Egyezmény, amely jelentős szerepet játszott a szerződéses jog egységesítésében és a nemzetközi feltételrendszer megteremtésében. Végül jogesetek tanulmányozásával zárom a dolgozatomat.