Dolgozatomban arra törekedtem, hogy bemutassam, a jogállamiságot, mint fogalmat sok bizonytalanság övezi, azzal kapcsolatban számtalan kétség merül fel, továbbá, hogy tartalmilag mennyire sokrétű, annak jelentését és értelmét nehéz, vagy szinte lehetetlen egyértelműen definiálni. A dolgozat következő részében a jogállamiságról általánosságban esett szó, amelyben többek között négy gondolkodó látásmódja alapján indultam el, amelyekben ketten a jog uralmát egyfajta erkölcsi biztosítékként értelmezik az állami önkénnyel szemben. Ezekkel szembe állítva a következő kettő a jog uralmát inkább eszközként látja az emberek életének jogi korlátok között tartására, az erkölcsi megvalósulás helyett, inkább az egyéneket a jogi normák uralma alá rendelné. Ezt követően bemutatásra került a jogállamiság definiálása az angol „rule of law”, a francia konstitucionalizmus és a német „Rechtsstaat” megoldásainak felvázolásával. Bemutatásra került a jogállamiság kialakulása Magyarországon, valamint a demokrácia, mint „a nép hatalma” és a jogállamiság demokráciával való kapcsolata is. Dolgozatom következő részében a nullum crimen sine lege elvének történeti hátterét, lényegét, valamint az Ember Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában betöltött szerepét mutattam be. Az elv, amely előírja, hogy a büntetőjogi felelősségre vonásnak törvényen alapulónak kell lennie. Feltétele a visszaható hatályú törvények alkalmazásának tilalma. Végül két jogesetet dolgoztam fel az Alkotmánybíróság gyakorlatából, amelyek közül az egyik bírói döntés elleni panaszt mutat be, a másik pedig a jogállamiság érvényesülésével szembeni panaszt. Összességében legjobb tudásom szerint szándékoztam körvonalazni, hogy a jog alkalmazása mind a törvényhozásban, mind a jogalkalmazásban rendkívül összetett dolog. Számtalan kritériumnak kell megfelelni jogászi, valamint társadalmi szempontból is. Szem előtt kell tartani, hogy az egyének bizalmát a jog ne veszítse el, ezáltal alapjogaikat biztonságban tudhassák a jog láthatatlan kezeiben, azonban ezzel párhuzamosan a jognak megfelelő mértékben szilárdnak is kell lennie ahhoz, hogy az alapjogok sérelme nélkül, ám de kétséget kizáróan fel tudjon lépni a bűncselekmények elkövetőivel szemben.