Ki viseli a következményeket, amikor a munkaviszony érzékeny egyensúlya megbomlik? Kinek a terhére írható egy hiba, egy baleset vagy egy félreértett utasítás? A dolgozat ezekre a mindennapok gyakorlatát és a jogrendszer működését egyaránt meghatározó kérdéseire keresi a választ, miközben célja egy átfogó, rendszerszintű és értelmezést segítő kép kialakítása a munkajogi kártérítési felelősség magyar szabályozásáról. A dolgozat módszertana elsősorban dogmatikai elemzésre és a hatályos jogszabályokra épül, különös tekintettel arra, hogy az elemzett kérdések mögött milyen jogpolitikai indokok állnak. Kiindulópontként a dolgozat annak bemutatására vállalkozott, hogyan illeszkednek egymáshoz a polgári jogi alapelvek és a munkajogi sajátosságok, továbbá, hogy a polgári jog klasszikus felelősségi szabályai miként épülnek be a munkajogba, és milyen pontokon módosulnak a munkaviszony sajátos szerkezetének megfelelően. A dolgozat részletesen elemzi a munkajogi felelősség rendszerét, annak egyre inkább „objektivizálódó” jellegét, valamint azt, hogy a jogalkotó miként telepíti a kockázatokat a munkáltató és a munkavállaló oldalára. Az ellenőrzési kör és az előreláthatóság mélyreható bemutatásával a dolgozat többek között arra is keresi a választ, hogy ezen két jogintézmény miként befolyásolja a mentesülést és a kárfelelősség terjedelmét. Végezetül pedig a nemzetközi kitekintéssel a dolgozat összehasonlítási alapot nyújt a magyar munkajogi kártérítési felelősségi rendszer értékeléséhez. Az osztrák munkajogi kártérítési felelősség rendszerének bemutatása lehetőséget ad arra, hogy átfogóbb képet kapjunk a munkajogi felelősség érvényesüléséről, azáltal, hogy a hazai szabályozást más jogrendszerek megoldásaival összevetjük.