Szakdolgozatomban arra törekedtem, hogy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesüléséről egy átfogó képet adjak. Kihangsúlyozandó, hogy a hátrányos megkülönböztetés egy a mai napig égető probléma, ami nem csak a munkajog világában, hanem a társadalom egészében jelen van. Legfőképpen a foglalkoztatás területén megvalósuló diszkriminációra koncentráltam és összegzésképpen elmondhatom, hogy a jogszabályok, a tanulmányok és a jogesetek tanulmányozása során sok érdekes dologgal szembesültem. Bebizonyosodott számomra mennyire sokrétű és szerteágazó a joggyakorlat, illetve a magyar jogszabályokat tekintve úgy gondolom, hogy rendezett az egyenlő bánásmód követelménye. Megállapítható, hogy vannak apróbb hibák és hiányosságok, melyek a továbbiakban megoldásra várnak. Ezek között kiemelném, hogy a diszkrimináció megszüntetéséhez véleményem szerint a társadalom alapvető gondolkodásmódját kellene megváltoztatni, nyomatékosabban kellene beépíteni a köztudatba az egyenlő bánásmód követelményét, ennek kellene lennie az első lépésnek. A másik nagy hiba meglátásom szerint, hogy sokan nincsenek tisztában jogaikkal, nem tudják hová kell fordulni, de még ha tisztában is vannak vele, nem mernek jogi eszközökhöz folyamodni az adott munkáltatóval szemben, hogy azt sikeresen érvényesítsék.