Az alternatív szankciók és a fiatalkorúak speciális büntetőjogi elbírálása évszázados közös múlttal és párhuzamos fejlődési ívvel rendelkezik, a közös jogelméleti háttérnek köszönhetően. Az életkori sajátosságok jelentőségére fókuszáló társadalomtudományi és büntetőpolitikai folyamatok a hagyományos büntetőjogi fellépés alternatíváit kereső büntetőjogi iskolák nézeteivel kiegészülve hívták életre a szankciótan reformját. A közös történeti fejlődés ismertetésén túl dolgozatom célja annak bemutatása, hogy hogyan jelennek meg az alternatív büntetések a kriminálpolitika jelenleg uralkodó irányzataiban, illetve a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának ma ismert modelljeiben, továbbá a nemzetközi jogforrásokban és a hazai szankciórendszerben. A büntetőjog eszközrendszerével történő, hatékony állami beavatkozás módjáról, céljáról és elveiről különböző elképzelések léteznek, melyekhez különböző jellegű szankciók társulnak. A jogpolitikai irányzatok felelősségelméleti alaptéziseinek feltárásával igyekszem az azokat jellemző jogi eszközöket megnevezni. A magyar joggyakorlatot bírósági határozatok elemzésével vizsgálom, elsősorban arra a kérdésre keresve a választ, hogy melyik a szabadságvesztés büntetés helyettesítésére leggyakrabban alkalmazott szankció a fiatalkorúak esetében.