Az alkotmányozás igazán aktuális kérdés. Ezért is választottam dolgozatom témájául. Mi az alkotmány? Hogyan jön létre? Mi az alkotmányozás? Mely élethelyzetekben van szükség alkotmánymódosításra? Ki alkotmányozzon és mikor? Akkor kell-e vajon új alkotmányt csinálni, amikor megvan az ehhez szükséges erő, vagy inkább akkor, amikor napnál világosabb, hogy a jelenlegi alkotmányszöveg akadályozza a rendszer alkotmányos működését? Kérdések, melyekre a mindenkor hatályos alkotmányjog kizárólagos válaszadási igényt nyújt be, s amely kérdésekre a magyar alkotmányjogászok által adott válaszokat igyekszem sorra venni. Részletesen foglalkozom továbbá a hazai alkotmányozás történetével, történelmi körülményeivel, az egyes alkotmánymódosítások céljaival, az egyes célok meg-, illetve meg nem valósulásával. Végül napjaink alkotmányozási folyamatát és Magyarország Alaptörvényét vizsgálom. A dolgozat megírása során leginkább azokra a rendelkezésekre koncentráltam, amelyek az 1949. évi XX. törvényhez képest jelentős mértékben módosultak vagy abban még nem szerepeltek. A téma aktualitásának köszönhetően az azt feldolgozó szakirodalom is meglehetősen nagy mennyiségű, amely folyamatosan kiegészül az Alkotmánybíróság állásfoglalásaival is, ezért lehetetlen vállalkozás lenne mindegyiket ismertetni, de a kézirat lezárásáig (2013. január 9-ig) megpróbáltam az eddig megjelent tanulmánykötetek, cikkek, alkotmánybírósági határozatok leglényegesebb gondolatait összefoglalni.