Szakdolgozatom fő témája az előszerződés, amely a szerződések létrehozásának az egyik speciális formája. Célom, hogy bemutassam ennek a rendkívül sokszínű jogintézménynek a jogszabályi kereteit, sajátosságait a bírósági gyakorlaton keresztül. Az előszerződésben a feleket nem jogszabály kötelezi a szerződés megkötésére, hanem önként vállalnak kötelezettséget. Ebből kifolyólag pedig kötelesek a végleges szerződést egy későbbi időpontban megkötni. Ha megállapodtak a végleges szerződés legfontosabb elemeiről, a megkötés időpontjáról, akkor a hatályos jogszabály értelmében a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja. A bíróság hatásköre azonban a feltételek alakítására nem terjed ki, csak a felek által meghatározott tartalmi elemek szerint hozhatja létre a szerződést. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, változást hozott az előszerződések tekintetében is, mert az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről, a bíróságoknak túlságosan kiterjedt beavatkozási lehetőséget biztosított a felek magánautonómiájába. Abból kiindulva, hogy az előszerződés is szerződéskötési kötelezettséget keletkeztet, fontosnak tartottam, hogy a szerződések létrehozását és a szerződéskötési kötelezettséget is ismertessem. Nem minősül viszont előszerződésnek az a megállapodás, amely csak az egyik fél oldalán keletkeztet szerződéskötési kötelezettséget. Az előszerződés tárgya mindig a végleges szerződés megkötésére irányul, ezért akármelyik szerződés megkötése előtt lehet alkalmazni, de előszerződés alapján a szerződés teljesítését sem lehet követelni.