A kukorica (Zea mays L.) napjainkban az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett növény, termőterületét tekintve a második a világranglistán. A kukorica termőterületek nagyságában és elterjedésében szerepet játszik, hogy különböző területeken fontos felhasználási lehetőségei vannak: például élelmiszerként, ipari növényként és állati takarmányként. A növény szükségleteihez igazodó nitrogén-műtrágyázás és más precíziós technológiák, amelyek hozzájárulnak a táblán belüli variabilitáshoz, lényegesen növelhetik a termelékenységet és csökkenthetik a környezetre káros nitrogénveszteségeket. A nagy és jó minőségű termés elérése érdekében fontos megteremteni a kukorica nitrogén-ellátottsága és a nitrogén szükséglete közötti egyensúlyt a vetéstől egészen a betakarításig. A kutatásom célja a különböző dózisú nitrogén alaptrágyázás hatásának vizsgálata a kukorica relatív klorofilltartalmára és a termésmennyiségre, öntözött és nem öntözött körülmények között.