Anya, kérlek, meséld el nekem!

Abstract

A meséknek számtalan jótékony hatása ismert, ennek ellenére a kutatások mégis azt mutatják, hogy a szülők egyre kevesebbet és egyre ritkábban olvasnak gyermekeik számára. Emellett az is tapasztalható, hogy a szülők átadják a mesélés feladatát a televíziónak, és azt gondolják, ez helyettesíti őket, nem gondolva arra, hogy ez a „mesélés” nem fogja tudni megteremteni azt a meghittséget, amely a gyermeknek létszükséglete. A mesélés talán az egyik legideálisabb eszköze az együtt töltött minőségi idő felhasználásának, amely – nem mellékesen – tudat alatt sokszor hatékonyabban tudja fejleszteni a gyermeket, mintha a szülő ezt az időt inkább erőltetett fejlesztő játékokkal töltené. Kutatásomban megnéztem, milyen rendszerességgel és mit olvasnak a szülők gyermekeik számára, így összegyűjtöttem, hogy mik a legkedveltebb mesék napjainkban, kitől olvasnak leggyakrabban. Emellett elemeztem, hogy mik a legfontosabb szempontok a szülők számára a mese kiválasztása során, illetve kinek a véleményére adnak ezen alkalmakkor. A vizsgálatok alapján meghatároztam, hogyan tudná az óvodapedagógus támogatni a szülőket, hogy a meseolvasás személyiségfejlesztő hatásai megfelelően tudjanak érvényesülni.