Irrigating pastures is a viable option only in a few selected areas in Hungary, even though pasture is a water demanding culture. Species composition will be impacted by the climate change, reduced winter and spring precipitation and the increasing number of hot days as well as the rise in temperature. Coverage by dicots and C4 grasses will increase, resulting in a change in feed quality. Yield losses and deteriorating quality should be compensated by an adaptive agricultural technology. We examined the impacts of 3 utilization technologies and seasonal weather conditions on dry and mesic pastures in the years 2006-2010. Results indicated a significant difference in feed quality and factors determining nutrient content caused by water supply. On the dry pasture, humidity had a significant and substantial negative impact (highest significance, highest r-value) whereas the mesic pasture was essentially affected by precipitation. On the mesic pasture, high temperatures, strong radiation and high amounts of precipitation all had negative impacts on the digestibility and metabolisable energy content of grass. Crude protein contents showed strong correlation only with annual precipitation. 

Magyarországon kis területen van lehetőség a gyepek öntözésére. Ugyanakkor a gyep bizonyítottan vízigényes kultúra. A klímaváltozás, a téli- és tavaszi csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hőségnapok számának, valamint a hőmérsékletnek a növekedése miatt át fogja alakítani a növényállomány összetételét. A kétszikűek és a C4-es pázsitfüvek borítási aránya nő, ami a takarmányminőség változását eredményezi. A terméskiesés és minőségromlás mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az időjárási tényezők hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint a gyep vízellátottsága jelentős különbséget eredményezett a takarmány minőségében és a tápanyagtartalomra szignifikáns befolyást gyakorló tényezőkben. Száraz fekvésű gyepen a páratartalom negatív hatása volt a legmeghatározóbb (legerősebb szignifikancia, legnagyobb r-érték), az üde területen pedig a csapadéké. Üde fekvésben a nagy meleg, az erős sugárzás és a sok vegetációs idejű csapadék egyaránt negatívan befolyásolták a takarmány emészthetőségét és metabolizálható energiatartalmát. A nyersfehérje tartalom csak az éves csapadék mennyiségével korrelált szorosan.