9630581507
| dc.date.accessioned | 2008-12-15T14:24:38Z | |
| dc.date.available | 2008-12-15T14:24:38Z | |
| dc.description.abstract | Korunk felgyorsult technikai fejlődése az emberiség jövőjére vonatkozóan számos kérdést vet fel.Ezek közül talán a legalapvetőbb: mit ér a műszaki-technikai haladás, ha nem terjed túl a fizika, a kémia, az orvostudomány vagy a biológia tökéletesedésén, ha nem jár együtt erkölcsi, társadalmi vagy politikai nemesedéssel, az emberiség lelki-szellemi fejlődésével? Vajon a technikai vívmányok végső soron az emberiség javát szolgálják, avagy ellenkezőleg, pusztulásának eszközei? Objektívek-e a szellemi élet törvényei - hasonlóan az anyagi természet törvényeihez - vagy függnek a megfigyelőtől, annak társadalmi helyzetétől, a vizsgálati módszertől, időtől, tértől, az anyagi világtól, egyáltalán bármitől?A természettudomány törvényeinek objektív tulajdonsága automatikusan átvetíthető-e a szellemiség törvényeire? Más szóval a jó és a rossz objektív vagy szubjektív fogalom, vagyis a mérnöki döntések meghozatalakor létezik-e objektív mérce? Kötetünk ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ.A mérnöki tudással mint hatalommal felelősen kell élni, és ez alapvetően erkölcsi kérdés. Mivel a mérnököknek a szakmájukból eredően másoktól eltérő a tudásuk, másoktól különböző a kötelességük és erkölcsi felelősségük is, így szükségük van külön erkölcsi törvényekre, mérnöki etikára. | hu |
| dc.identifier.bibid | bibFSZ1036675 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9630581507 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ1036675 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/64232 | |
| dc.title | 9630581507 | hu |