Napjainkban óriási változásokon megy át a magyar közoktatási rendszer, s talán az is bátran kijelenthető, hogy alig van olyan területe az oktatási rendszernek, amelyet ne érintene ez a változás. Az eltelt idő rövidsége miatt arról nem érdemes szerintem beszélni, hogy beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket, ez az átalakítás. Ennek megállapítására a későbbiekben egy hosszabb időszak alapos elemzése és vizsgálata adhat teljes objektív választ. Arról viszont, hogy egyáltalán miért volt szükség erre az átalakításra, megújulásra már érdemesebb volna megállapításokat tenni. Több, a közoktatás átalakításával foglalkozó riport, újságcikk egyaránt a társadalmi és gazdasági viszonyok megváltozásában látják a pedagógiai rendszer átalakításának szükségességét. Fontos jelentőségű, hogy már nevében is megkülönbözteti magát az új törvény, hiszen a közoktatás helyett, a köznevelés elnevezéssel bír, ami pedagógiailag teljesen más megközelítést jelent. Az átalakítások érintették, mind a fenntartói, mind a működtetői alrendszereket, de a tanulásszervezés stratégiák is a kor kihívásainak megfelelően változtak. Úgy gondolom a változások célja az, hogy az iskolákban a szakmailag magasan képzett pedagógusok adják át azt az „alkalmazható” tudást, amellyel a diákok eséllyel léphetnek ki a munkaerőpiacra. Az iskolának rugalmasnak és felkészültnek kell lennie a kor kihívásaira. Ezt csak jól felkészült, a legfrissebb pedagógiai ismeretekkel rendelkező pedagógus társadalom képes a gyermekek felé közvetíteni. Az előbbiekben leírtakat hivatott megteremteni, valamint a pedagógusok szakmai-módszertani fejlődését szolgálni az 1998-ban bevezetett pedagógus továbbképzés rendszere is. Szakdolgozatomban a pedagógus továbbképzések eredményességét, a benne rejlő innovációs lehetőségeket próbálom meg feltérképezni. Először a pedagógus továbbképzések törvényi hátterét mutatom be, különösen a frissen megváltozott módosításokat ismertetem. Ezt követően az át- és továbbképzések intézményi megvalósulását próbálom elemezni. A szakdolgozatomat egy, a továbbképzésekről szóló kérdőív, s annak elemzése köré építettem. Ebben a kérdőívben arra próbáltam meg keresni a választ, hogy milyen belső motivációk keletkeznek a pedagógusokban, milyen intézményi elvárásoknak kell megfelelni egy továbbképzés során. Fontosnak éreztem azt is megmutatni, hogy milyen hatással van a továbbképzés az intézmény innovációjára és a pedagógusok szakmai kultúrájára. A felmérés elemzése elsősorban a mintavételben országosan kiküldött, majd beérkezett 110-120 kérdőív feldolgozására támaszkodik. Dolgozatom végén összegzem a feldolgozott adatokat, és megpróbálok válaszokat megfogalmazni a kiinduló kérdésekre. Vagyis, milyen hatással van a kötelező pedagógus át- és továbbképzés az intézményi innovációra és pedagógiai kultúrára. Egyben igyekszem a továbbfejlődés lehetőségét is, természetesen a magam aspektusából bemutatni.