Napjainkban az egyetemi sport szerepe felértékelődött, aminek több oka is van. Egyrészt társadalom egészségügyi állapotának javításában fontos tényező a sportos életmódra nevelés, melyben az oktatás-nevelés minden szintje szerepet játszik, kezdve az óvodáktól az általános iskolákon, középiskolákon keresztül egészen a felsőoktatási intézményekig. A versenysport és élsport tekintetében is szerepet kap a felsőoktatás, mert egyre népszerűbb az un. „kettős életpálya modell”, melynek során lehetőség nyílik a sportból egy civil hivatásba történő folyamatos átmenetre. Megakadályozhatja az aktív élsport abbahagyása utáni lelki-megélhetési válság kialakulását, ezzel egzisztenciális biztonságot adva a sportolóknak. Egy egyetemi klub fenntarthatóságát, versenysportban elfoglalt helyét, szintjét, kapcsolódását az oktatáshoz, kutatáshoz, a civil társadalomban betöltött szerepét számos feltétel befolyásolja. Témaválasztásomat az a körülmény ösztönözte, hogy 2012 óta a Debreceni Egyetem sportszervezeteinél dolgozom gazdasági munkakörben, 2013. július 1 óta látom el az egyetemi tulajdonú sportvállalkozás, a Debreceni Egyetem Atlétikai Club Nonprofit Közhasznú Kft.(továbbiakban DEAC KFT) ügyvezetői feladatait. Munkám során részt vehettem abban a folyamatban, melynek során a DEAC, mint jelenleg már hat együttműködő sportszervezetből álló sportholding, egyetemi klubként az ország egyik legnagyobb sportszervezetévé vált.