A XIX. és XX. század ipari fellendülése megnövekedett környezetterheléssel járt együtt, mely mértékét csak nemzetközi összefogással lehetett eredményesen csökkenteni. A kontinentális vizek aktuális ökológiai állapotfelmérését az EU Víz Keretirányelve írja elő, melynek része a témámban szereplő bentikus algaközösségek vizsgálata. A napjainkban alkalmazott genetikai, továbbá taxonómiai elemzések jelenleg nem terjednek ki az élő-holt sejtarányra. Így a kétfajta vizsgálatok eredményei nem, vagy csak nagyobb nehézségek árán hasonlíthatók össze. Tudomásunk szerint nincs arra vonatkozó adat, milyen a holt sejtarány egy bentikus kovaalga közösségen belül, ill. hogy ezt hogyan befolyásolják a környezeti paraméterek. Munkánk során 16 alföldi vízfolyás bentikus kovaalga-flóráját vizsgáltuk, melyben az EU VKI előírásaitól eltérően a minták élő-holt sejtarányát is feljegyeztük. Továbbá az eredményeket a napjainkban egyre nagyobb teret kapó ökológiai guildek szerint is értékeltük. Ismereteink szerint ez az első olyan munka, mely ilyen jellegű vizsgálatokra irányul. Eredményeink így messzemenően hozzájárultak ahhoz, hogy alföldi vízfolyásaink ökológiai állapotáról, a különböző ökológiai csoportok változásáról, valamint a holt sejtek állapotértékelésben betöltött szerepéről pontosabb képet alkothassunk.