A mesterséges intelligencia szerepe a kulturális szektor mindennapi gyakorlatában, különös tekintettel a rendezvényszervezésre

Abstract

A dolgozat a mesterséges intelligencia szerepét vizsgálja a kulturális szektor mindennapi gyakorlatában, különös tekintettel a kulturális rendezvények szervezésére. A téma aktualitását a generatív mesterséges intelligencia térnyerése adja, amely kihat a kulturális intézmények működésére. A kutatás elméleti hátterét a mesterséges intelligencia fejlődésének áttekintése, és a technológiaelfogadást magyarázó UTAUT-modell adja. A kutatás célja annak feltárása, hogy a kulturális szektorban dolgozó szakemberek milyen mértékben és mely területeken alkalmaznak mesterséges intelligencia alapú eszközöket, hogyan értékelik azok hasznosságát, és milyen kapcsolat figyelhető meg az MI-használat, a felkészültség és a technológiával kapcsolatos attitűdök között. A kutatás három hipotézisre épül: az MI-t használók kedvezőbben értékelik a technológia hatását; a magasabb önértékelt felkészültség gyakoribb és sokoldalúbb használattal jár együtt; valamint a kulturális szakemberek attitűdje összességében inkább nyitott, mint elutasító. Az eredmények szerint a válaszadók többsége használ mesterséges intelligencia alapú eszközöket munkája során, elsősorban a marketingkommunikáció, a közösségi média tartalmak készítése, az ötletgenerálás és az információfeldolgozás területén. A technológiát alkalmazók több szempontból kedvezőbben ítélik meg annak hatását, különösen a hatékonyság és az ötletalkotás terén. Az is megfigyelhető, hogy a magasabb önértékelt felkészültség együtt jár a gyakoribb és sokoldalúbb felhasználással, miközben az attitűdök összességében nyitottak, bár bizonyos fokú bizonytalanság továbbra is jelen van.