Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy van-e összefüggés a vezetői hatékonyság és a dolgozói klíma között. A szakirodalomra és kollégiumvezetői tapasztalataimra támaszkodva világos volt számomra, hogy csak olyan iskola, kollégium tud megfelelően működni, ahol olyan emberek dolgoznak, akik szeretnek bejárni a munkahelyükre. A tanároknak talán még fontosabb az, hogy megfelelői dolgozói klímában végezzék a napi munkáját, hiszen a jövő generációja pallérozódik a kezeik alatt. Dolgozatomból kiderül, hogy a nevelőtestületek iskolánként heterogének, más-más vezetői elvárásokat állítanak a vezetőik elé. A munkahelyi elégedettség igen összetett jelenség, amit sok minden befolyásolhat, így a munkahelyi elégedettséget illetve elégedetlenséget meghatározó tényezők teljes körű vizsgálata szinte lehetetlen. A munkahelyi elégedettséggel foglalkozó kezdeti vizsgálatok azonban nem is e tényezők feltárására irányultak, hanem a munkahelyi teljesítmény és elégedettség közötti kapcsolat kimutatására. A teljesítmény és az elégedettség között azonban csak akkor van összefüggés, ha a magasabb teljesítmény az egyén szükségleteinek hatékonyabb kielégítését, céljai elérését szolgálja, tehát az egyének közötti különbségek befolyásolják a kapcsolat meglétét. Számunkra vezetőknek az a feladatunk, hogy felmérjük iskolánk dolgozóinak igényét és ehhez mérten kialakítsunk egy olyan hatékony vezetői stratégiát, amivel „jobb hellyé” tehetjük munkahelyünket. Dolgozatom első felében egy szakirodalmi kitekintést adtam a vezetésről, a szervezetről és bemutattam olyan modelleket, melyek segítségével egy szervezetet minél hatékonyabb működésre sarkalljunk. Szakdolgozatom második részében két kérdőív és két iskola segítségével szerettem volna bemutatni a vezetői hatékonyság és a dolgozói klíma összefüggéseit. Hipotéziseket állítottam fel, melyek közül valamelyik teljes és valamelyik részben megvalósult. Fontos megjegyezni, hogy újbóli vizsgálat javasolt egy idő után, hiszen így pontosabb adatokat és eredményt kaphatunk. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy az iskola vezetőjének stílusa, személyisége és alkalmazott elvei jelentősen befolyásolják a dolgozói klíma alakulását. Már említettem, hogy bármelyik szülő szívesen adja olyan iskolába a gyermekét, ahol a tanárok elégedettek és minden erejükkel a munkájukra, a gyerekekre koncentrálnak. A jövőben érdemes lenne olyan felméréseket is végezni, hogy a jó dolgozói klíma milyen összefüggésben van a diákok által észlelt klímával, érdekes és tanulságos eredmények születnének. Ugyanakkor azt is látnunk kell vezetőként, hogy oktatásunk átalakításon megy keresztül és az életpálya-modell a nevelőtestületekben sok feszültséget okoz. Éppen ezekben az időkben mindent el kell követnünk, hogy ez az átalakítás ne okozzon problémákat a tanári klímában, amihez fontos ismernünk a dolgozók véleményeit, gondjait. Ahhoz hogy változtatni tudjunk, ismernünk kell minden körülményt és a lehetőséghez mérten egy felállított team-mel ki tudunk dolgozni egy olyan hatékony vezetői stratégiát, ami empirikus tapasztalatokkal és már kidolgozott modellekkel együtt képes pozitív munkahelyi légkört kialakítani. Szakdolgozatom célja az volt, hogy bebizonyítsam és fel is hívjam a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepe van egy intézményvezetőnek abban, hogy dolgozói megfelelő körülmények között oktassák és neveljék a jövő ifjúságát.