A tanulmányom lezárásaként összegzem gondolataimat arról, milyen új információkkaltalálkoztam és ezekről milyen véleménnyel vagyok. Azért örülök, hogy erre a témára esett a választásom mert, mindig is az ügyvédi pályaérdekelt, ezért fontosnak tartottam, hogy e szakma művelői mindig magas szinteninformáltak legyenek a gyakorlattal kapcsolatban. A kutatásom során átfogóbb képetkaptam a bizonyításról, a feldolgozott ügyek alapján pedig elmondható, hogy nagyonsokrétűek az ügyek a valóságban, ettől pedig még érdekesebbé vált számomra a téma. Az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban elmondhatom, közösségi jogi szintenis szabályozásra került, egységesen követeli meg az Európai Unió a tagállamoktól az ezzelkapcsolatban hozott szabályok betartását. Hazánk ennek eleget téve beültette jogrendszerébea jogszabályokat. Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy a magyar jogszabályok széleskörűvédelmet nyújtanak, gondolok itt a védett tulajdonságok hosszú sorára, illetve az egyébhelyzet fogalmára. Az egyéb helyzettel kapcsolatban a vizsgált eseteknél megfigyeltem,hogy sokféle tulajdonságot elfogadhatnak a jogalkalmazók, követve az objektívszempontokat. A bizonyítással kapcsolatban elmondható, hogy a bizonyítási tehermegfordításával, könnyítést kapott a felperesi oldal, nehezítést az alperesi, ezzel simítvaazokon a különbségeken melyen a valóságban fennállnak a felek között. Legtöbbször afoglalkoztatás területén találkozhatunk ilyen esetekkel, de más területeken is előfordul az egyenlő bánásmód követelményének a megsértése. Tapasztalataim szerint a mai viszonyokközött is sok esetben sértik meg a munkáltatók az elvet és sok esetben nem kerül bíróságokelő az ügy. Egyrészt az ügyvédi munkadíjak meglehetősen nagy terhet rónának azokra azáltalában alkalmazotti munkaviszonyban lévő sértettekre, akik elszenvedik adiszkriminációt, másrészt az ezzel járó lelki teher sem mellékes az ilyen ügyekben, ígyszerintem sokkal kevesebb ügy kerül a megfelelő hatóságok elé, mint amennyidiszkrimináció megvalósul a való életben. Véleményem szerint a versenyszférában aszerződési szabadságra, illetve a béralku intézményére hivatkozva még mindig különbségekfigyelhetőek meg a bérekben, ezzel sértve az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Aközfoglalkoztatás oldalán ez kevésbé figyelhető meg. A magyar kimentési szabályok kevésbé idomulnak az uniós irányelvekhez, pont a fentebbemlített okok miatt (széleskörű védetti oldal). Összességében sok új dolgot olvastam atémáról és gazdagodtam olyan információkkal melyekkel egyetemi tanulmányaim során nem feltétlen ismerkedtem volna meg, megfontolandó a jövőben ezt a tudást kamatoztatni,mert véleményem szerint kevesebb figyelem irányul rá annál, mint amennyit igényelne.