A mai modern, felgyorsult világunkban a közösségi média jelentősége folyamatosan növekszik és egyre inkább átszövi mindennapjainkat. Szinte már elképzelhetetlennek tartjuk életünket nélküle, hiszen nemcsak információforrásként szolgál, hanem meghatározza társas kapcsolatainkat, viselkedésünket és önmagunkhoz való viszonyulásunkat is. Ezért egyre fontosabbá válik megérteni, hogy a különböző platformokon megjelenő tartalmak miként formálják a 21. századi ember életét. Ennek fényében kutatásom célja az volt, hogy feltárjam a közösségi médiahasználat, a sportolási szokások és az önmagunkról alkotott kép közötti összefüggéseket. Munkám során szekunder és primer kutatási módszereket alkalmaztam. A szekunder kutatásomban hazai és nemzetközi szakirodalmat elemeztem, hogy megérthessem a közösségi média és az önértékelés közötti kapcsolatot. A primer kutatás kérdőíves formában zajlott, amelyben 333 résztvevő közösségi médiahasználatát, sportolási szokásait és önértékelését vizsgáltam. Eredményeim alapján a közösségi média hatása kettős: egyrészt képes motiválni az embereket a sportolásra és egészségesebb életmódra, másrészt negatív következményekkel is járhat, mint például a testkép torzulása és a szorongás fokozódása. Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy azok, akik rendszeresen sportolnak, általában jobb önképpel rendelkeznek, ugyanakkor a túlzott sportolás alacsonyabb önértékeléssel is összefügghet, ami arra utal, hogy a sport kompenzáló szerepet is betölthet. A közösségi médiában megjelenő sporttal kapcsolatos tartalmak pedig leginkább a közepes önértékeléssel rendelkezőket ösztönözték a mozgásra. Ezen kutatásommal összességében igyekeztem rávilágítani arra, hogy a közösségi média nem csupán szórakoztató platform, hanem jelentős társadalmi és pszichológiai tényező is, amely befolyásolja az emberek sportolási szokásait, viselkedését és mentális egészségét.