Az állatasszisztált pedagógia bevezetése az óvodai mindennapokba nemcsak a gyermekek fejlődését, hanem a pedagógiai szemlélet mélyülését is szolgálja. Tapasztalataim alapján a terápiás kutya jelenléte különleges atmoszférát teremt, amelyben a gyermekek oldottabbá, nyitottabbá és elfogadóbbá válnak – nemcsak az állat, hanem egymás iránt is. A kutya szeretetteljes, kiszámítható jelenléte biztonságot nyújt, segít a szorongás oldásában, és olyan pozitív érzelmi többletet ad, amely megkönnyíti a tanulási és szociális folyamatokat. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyermekek megtapasztalhassák a gondoskodás, az empátia, a felelősségvállalás élményét már kisgyermekkorban – ezek mind olyan alapkészségek, amelyek elengedhetetlenek a harmonikus személyiségfejlődéshez. Az állatokkal való kapcsolat lehetőséget ad az érzelmileg sérült, nehezebben kapcsolódó gyermekek számára is arra, hogy saját tempójukban nyissanak a világ felé, és megtapasztalják: ők is képesek szeretni és szeretve lenni. A pozitív változások nemcsak a gyermekek viselkedésében, hanem az óvodai csoport légkörében is érezhetők – nyugodtabbá, együttműködőbbé, empatikusabbá válik a közösség.