A méhnyakrák világszerte az egyik leggyakoribb nőgyógyászati daganat, amely szinte minden esetben HPV-fertőzéssel hozható összefüggésbe. A védőoltás és a szűrés alkalmazásával a betegség döntő többsége megelőzhető lenne. A dolgozat célja a méhnyakrák kezelésének és megelőzésének költségvonzatát vizsgálni, nemzetközi adatok, hazai tapasztalatok és a Debreceni Egyetem saját vizsgálatai alapján. Az elmúlt két évtizedben a fejlett országokban a HPV elleni vakcináció és a molekuláris szűrőmódszerek bevezetése jelentősen csökkentette a méhnyakrák előfordulását. Ausztrália példája szerint a betegség akár teljesen eliminálható. Ezzel szemben a fejlődő országokban továbbra is magas a megbetegedések és halálozások száma. A költséghatékonysági vizsgálatok alapján mind a vakcináció, mind a korszerű szűrés gazdaságilag megtérülő beavatkozás. A HPV-alapú szűrés hosszabb intervallumokat tesz lehetővé, és költséghatékonyabb a hagyományos citológiánál. A kezelés költségei jelentős különbségeket mutatnak: a fejlett országokban a korai felismerés révén a kezelés költségei mérsékeltebbek, de a modern terápiák (például immunterápiák) megemelték az ellátás költségeit. A Debreceni Egyetem saját adatai is igazolják, hogy a késői stádiumban történő kezelés jóval magasabb költségekkel jár. Összességében a megelőzésre és korai felismerésre fordított források többszörösen megtérülnek, míg az előrehaladott méhnyakrák modern kezelése rendkívüli anyagi terhet ró az egészségügyi rendszerekre.