Dolgozatom célja bemutatni az Interneten – tehát Web-es felületen, a HTTP protokoll segítségével – hozzáférhető, lekérdezhető adatbázisok tervezésének és megvalósításának lehetőségeit. Bemutatom az ehhez használható adatmodelleket, normalizálási folyamatokat, leggyakrabban használt programokat, kellékeket, ezek előnyeit és hátrányait, mintegy összehasonlítást adva, többféle szempont alapján. Természetesen a bemutatás korántsem lesz teljes, ez nem is célom, hiszen naprólnapra jelennek meg újabb és újabb eszközök – így nem is lehet teljes mértékben nyomon követni a fejlődést. Célom, hogy a dolgozat támpontot nyújtson azoknak, akik valamilyen adatbázist szeretnének közzétenni a világhálón, de nem ismerik a lehetőségeket. Nem áll szándékomban az adatbázisok kezelésére használható programnyelvek részletes bemutatása, hiszen ezekről remek leírásokat olvashatunk a világhálón. Sokkal inkább egy általános felépítési útmutatót próbálok nyújtani az olvasónak. Az első fejezetben szeretnék rövid áttekintést adni a világháló fejlődéséről: hogyan is jutottunk el arra a pontra, hogy nem csak statikus szövegfájlokat, képeket, dokumentumokat nézhessünk meg böngészőnkkel, hanem akár több GB-os adatbázisokban kutakodjunk, és a kattintásaink nyomán automatikusan generálódjanak válaszként a HTML oldalak. Ehhez természetesen nem árt tisztában lenni a használt fogalmakkal, így röviden bemutatom a HTML (Hyper Text Markup Language) sajátosságait, és az átvitelhez főként használt HTTP protokoll főbb jellemzőit is. A világháló történetének és két mozgató rugójának rövid ismertetése után következzenek az adatbázis létrehozásának lépései. Az alapfogalmak definiálása után az adatbázis fejlődéséről, céljáról és szerepéről esik szó. Az adatbázis mindig egy modellre épül. Egy ilyen modell létrejöttének folyamatát hivatott a kö vetkező fejezet bemutatni – analízis, tervezés, fizikai megvalósítás.