Szakdolgozatom elkészítésével a bővítéspolitika átfogó ismertetésén túl, igyekszem azon kérdésekre választ találni, hogy miért tekinti az Európai Unió e területet napjainkban primer tárgykörnek, valamint képes-e újabb, a jelenlegi tagokhoz képest több szempontból is eltérő országokat befogadni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi tagállamok között is számos konfliktus dúl. Ennek érdekében törekszem minél több szempontra kiterjedő képet nyújtani a bővítéspolitikáról, vizsgálom azt az Európai Unió és a csatlakozni kívánó országok szemszögéből egyaránt. Ahhoz, hogy a XXI. század eseményeit megértsük és valós következtetéseket vonhassunk le, szükségesnek tartom áttekinteni, hogyan/ milyen folyamatok nyomán és milyen körülmények hatására érte el az Unió mai formáját. Az EU bővítés-, és szomszédságpolitikája nem szinonim fogalmak – ezt a szomszédságpolitika, és az ahhoz kapcsolódó keleti partnerség lényegre törő bemutatásával is szemléltetem. Mindazonáltal dolgozatom túlnyomó részében a leginkább aktuális kérdésekkel foglalkozom – így például a nyugat-balkáni térség országainak jövőbeli esetleges csatlakozásával, valamint a lassan két éve zajló orosz-ukrán háború folyamán Ukrajna és Moldova uniós tagjelölti státuszával (aminek nem titkolt aspektusa a geopolitikai tényező, így arról is szó esik), mellyel kapcsolatban említést teszek pár, elhanyagolhatatlannak gondolt elméletről, amelyek segítséget nyújthatnak Oroszország cselekedeteinek értelmezéséhez. Górcső alá veszem az említett két tagjelölt ország jelenlegi helyzetét – mennyiben teljesítik a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, milyen területeken kell még további reformokat végrehajtaniuk.