A szakdolgozat elméleti részében a bölcsődék intézménytörténetét vizsgáljuk az első hazai pesti bölcsőde megjelenésétől. Vizsgáljuk a pszichohistóriai irányzatokat, a szülők gyermekekhez való hozzáállását az ezredforduló környékéről. Kitekintést nyújtunk a bölcsődei nevelés-gondozás milyenségére napjainkban, a bölcsődék nyújtotta szolgáltatásokról, kifejezetten egy konkrét bölcsőde bemutatásával, amely a DMJV EBI Görgey Utcai Tagintézményéről szól. Ezt követően az eltűnő gyermekkor nyomában elméleteket mutatunk be. A bölcsődés gyermekek terhelésének a következményeiről is szó esik. A hipotézisek vizsgálatát kérdőíves módszerrel mutatjuk be, értékelve az eredményeket. Az eredmények vizsgálatával kiderült, hogy a szülők nem kellőképpen tájákozottak a bölcsődék által nyújtott szolgáltatásokról, a második hipotézisből következtetni lehet, hogy a szülők előnyben részesítik az elektronikus kapcsolattartási formákat, a harmadik hipotézisünk eredményének vizsgálatából pedig arra a következtetésre jutottunk, hogy a kitöltő szülők majdnem a fele úgy gondolja, hogy nem terhelné le gyermekét, ha több inger érné őt. További vizsgálati irány lehet, hogy vajon kell-e új gyermekkortörténeti szakaszt alkotni.