Most of the modern, developed societes struggle with significant difficulties in the field of agriculture. In my oppinion the precision agriculture can be an alternative way to rise the competitiveness of the inland agriculture. Nowadays to make the conditions of the sustainable farming is one of the most important aims. Unfortunetly in our country there are a lot of ploughland where maize have been grown even if the conditions of the clot are not optimal for that plant. The usage of the growlandspecific technologies are not fulfil, which have unfavoured ecological and financial consequences. I have done my research with 12 cornifield of an agricultural farming which are 480 hetares in all. First I have defined the requiring amount of phosphorus and potassium in a field of 5 hectares, then the equiring amount of fertiliser and after it I this in reference to the average of the field. The plant was maize in both fertilizing case with the yield of 8 t/ha. I have defined the requiring amount of each field if we fertilise precious way and in reference to the average of the field. After it I have set against the results based on the actual prices of the fertilisers: the monoammoniumphodphate’s price with 52% agent content is 270 HUF/kg, the potash’s price with 60% agent content is 170 HUF/kg. By the results I have casted the difference beween the two fertilizing way in reference to hectares and to the whole land, then by the results and diagrams I have drawn the inferences.

A modern, fejlett társadalmak legnagyobb része jelentős mezőgazdasági nehézségekkel küzd. Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Sajnos sok olyan területen is folytatnak kukoricatermelési tevékenységet hazánkban, ahol az nem optimális. Nem valósul meg a termőhelyspecifikus termesztéstechnológiák alkalmazása, amely mind ökológiai, mind pénzügyi szempontból kedvezőtlen következményekkel jár. A precíziós gazdálkodás lehet az egyik megoldási alternatíva, amely alkalmas a hazai mezőgazdaság versenyképességének növelésére. Vizsgálataimba a mintagazdaság 12 tábláját, mintegy 480 hektárt vontam be. Első lépésben meghatároztam az 5 hektáros parcellákra kijuttatandó foszfor-és kálium hatóanyagot, a műtrágyadózist, ugyanezt megtettem a táblaátlagra vonatkozóan is. A termesztendő növény mindkét műtrágyaszórási változatban kukorica volt, 8 t/ha-os hozammal. Az egyes táblákra precíziós módszerrel kiszórandó műtrágyamennyiséget a parcellákra jutó mennyiségek összegéből határoztam meg, míg a hagyományos módszerrel kijuttatandó mennyiséget pedig a táblaátlag alapján számoltam ki. A kapott eredményeket a vizsgálat időpontjában aktuális műtrágyaárak alapján összehasonlítottam: az 52% hatóanyag-tartalmú MAP ára 270 forint/kg, a 60%-os kálisóé pedig 170 forint/kg. A kapott eredményeknek kiszámoltam a különbségét összterületre és hektárra vetítve, majd pedig az eredmények és a diagramok alapján következtéseket vontam le.