Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kedvezményt kapott a termőföld- tulajdonjog megszerzésének kérdésében. A termőföld-moratórium alapján hazánk 2014. április 30-áig tarthatta fent a Csatlakozási Okmány aláírásakor hatályos szabályozást, így Magyarországnak is kötelezettsége lett 2014. május 1-jétől megnyitni a tagállami állampolgárok előtt a termőföldpiacot, annak érdekében, hogy maradéktalanul érvényesülhessen a letelepedés és a tőkeáramlás szabadságának az elve. Ahhoz, hogy hazánk ezen követelményeknek eleget tegyen, és közben megengedett eszközökkel védje a magyar gazdákat, szükségessé vált, az uniós csatlakozásunk előtt elfogadott, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény újragondolása, újraszabályozása. Ennek eredményeként került megalkotásra és elfogadásra a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, mely a földforgalom szabályaiban jelentős átalakulást hozott. A dolgozatomban a termőföld tulajdonjogának megszerzését vizsgálom. A fő hangsúlyt a dolgozatomban a származékos szerzésmódok közül az átruházásra helyezem, az eredeti szerzésmódok közül az árverésnek és az elbirtoklásnak a szabályait mutatom be. A középpontba a Földforgalmi tv. és az ehhez kapcsolódó jogszabályok megalkotása miatt bekövetkező változásokat helyezem. Célom, hogy az átalakuló szabályozásról egy átfogó képet alkossak. Arra keresem a választ, hogy az új szabályozás mennyire van összhangban az Európai Uniós tagságunkból eredő kötelezettségeinkkel, valamint az új szabályozás a gyakorlati életbe mennyire adaptálható.