Szakdolgozatomban a kultúrafogyasztási szokásokat, s a cselekvésekhez kapcsolódó megváltozott befogadói preferenciánkat vizsgálom. Feltárom azt a tudományos változást is, amely lehetőséget ad a kultúra szociológiai megközelítésére és értelmezésére egy újfajta szemléletmód révén. Továbbá a kultúra, irodalom és társadalom, illetve az irodalomtudomány és szociológia kapcsolatának elemzése mellett azt a paradox problematikát járom körül, miszerint a szabadidő egyre növekszik, ám a kulturális tevékenységre – kiemelt tekintettel az olvasásra – fordított idő fokozatos csökkenést mutat. Azt kutatom, hogy a globalizáció révén lezajló digitális forradalom milyen mértékben van hatással a kultúrában végbemenő változásokra, s hogyan hat mindez vissza a kulturális aktivitásra, valamint a befogadásra. Különös figyelmet fordítok az irodalomra, illetve az olvasásra, mint az irodalomhoz kapcsolódó tevékenységre, hiszen egy szellemileg érett társadalom kialakulásához, illetve fejlődéséhez elengedhetetlen az olvasás tevékenysége. Önálló kutatásként kvalitatív interjús módszerrel tíz egyetemistát – leendő értelmiséget, illetve a kulturális elit képzőit – kérdeztem a kultúrához fűződő kapcsolatukról, valamint ennek a kapcsolatnak az alakulásának a folyamatáról. Erőteljesen látszik kibontakozni az a tendencia, hogy az elsődleges szocializációs színtér kultúrafogyasztást befolyásoló hatása mellett a különböző művészeti ágak online világban való megjelenése, valamint gazdasági dimenziók is hatással vannak a befogadói preferenciákra.