Dolgozatomban azt igyekeztem bemutatni, hogy az állatok károkozása mennyire sok formában megvalósulhat. Célom az volt, hogy átfogó képet nyújtsak az állatok által okozott károk hatályos hazai szabályozásáról. A háziállatok mellett a vadállatok is okozhatnak olyan nem kívánatos kellemetlenségeket, úgy az emberre, mint az emberi környezetre nézve, mely esetekben a Polgári Törvénykönyv vagy egyéb jogszabályok rendelkezéseit szükséges alkalmazni. Ha valaki állatot tart, akkor felelősséggel tartozik az állatért. Ebbe a körbe beletartozik az állat által másnak okozott kárért való felelősség is, amely alól csak meghatározott esetben mentesülhet az állattartó. Igyekeztem letisztult képet adni arról, hogy ki számít állattartónak, és miként felel az állata által okozott kárért. Mindennapjainkhoz hozzátartozik az állatokkal való találkozás és ezekben a helyzetekben előfordulhat az, hogy állat által történő károkozás károsultjai leszünk vagy éppen a mi háziállatunk okoz kárt. Ezért is szükséges a megfelelő jogi szabályozás, hogy egy esetleges konfliktust, hogyan lehet az egyéni érdekek figyelembevételével megfelelően orvosolni. Legtöbbünk hallott olyan esetről, hogy a közlekedő jármű sofőrje akár figyelmetlenségből, akár önhibáján kívül elütötte az útra kiugró vadállatot, melynek következtében gépjárműve károsodott, illetve testi sérülést szenvedett. Felvetődik a kérdés, hogy terheli-e ilyenkor felelősség? A vadgazdálkodásról viszont az embereknek leginkább a vadászat jut eszébe. Számukra még magyarázatra szorul, hogy az általánosságban pusztuló természeti értékek mellett, miért van egyáltalán szükség arra, hogy egyes egyedeket ritkítsanak. A vadászati törvény a fajok fenntartható hasznosításának kategorikus szabályaival alapos összhangban van Magyarország Alaptörvénye. Az ember és a vadon élő állatfajok közötti ellentétek számos formája régóta ismert. Ezen ellentmondásos kérdéskörön belül az egyik legjelentősebb kárcsoport a mezőgazdasági termelésnek okozott kár, mely napjainkban az egész világon előfordul. Az utóbbi három évben a térített mezőgazdasági vadkár országosan meghaladta az évi kétmilliárd forintot. A vadkár ellen való védekezés komplex feladat, melynek elhárításában csak az összefogás okozhat maradandó eredményt. Utolsó összegzésként megállapíthatjuk, hogy a jogszabályok ismerete és azok alkalmazása sok konfliktustól,bosszúságtól kímélhet meg bennünket. Hiszen egy károkozás során a jog egyértelmű utat mutathat a kialakult helyzet elfogadható megoldására.