Dolgozatom első fejezetében a személyi bizonyítékok fajtáit, azok legfontosabb ismérveit mutatom be röviden, kiemelve azt, hogy azoknak miért van jelentős szerepük egy büntetőeljárás alakulásában. A második fejezetben a terhelt vallomását ismertetem. Először fontosnak tartom meghatározni, hogy „ki is a terhelt” és hogyan válik a büntetőeljárás résztvevőjévé, valamint milyen szerepe van abban. A terheltet megillető jogok és kötelezettségek tisztázását követően rátérek a terhelti kihallgatás általános szabályaira, majd a terhelti kihallgatás speciális formáira is. A témakör végén a terhelt vallomásának értékeléséről, annak módszeréről, nehézségeiről írok. A harmadik fejezetben a tanú vallomását ismertetem. Hasonlóan a terhelti kihallgatás struktúrájához, itt is szükségesnek tartom a témakört a tanú fogalmával és eljárásjogi helyzetének meghatározásával kezdeni. Ezután a tanú jogait és kötelezettségeit taglalom, majd rátérek a tanú kihallgatásának általános és különös szabályaira. A tanúvallomás akadályait, azok fajtáit is elengedhetetlennek tartom megemlíteni, majd végezetül a tanúvallomás értékelésével kívánok foglalkozni.