A fekete retek (Raphanus sativus L. var. niger) hazánkban csekély vetésterülettel rendelkezik, szórványosan termesztik, pedig kitűnően alkalmazható másodveteményként. A fekete retek értékét növeli, hogy az év vitaminokban leginkább szegény időszakában áll rendelkezésre, valamint megfelelő körülmények között tárolva 2-4 hónapig is frissen eltartható. A fekete retek fontos C-, B1-, B2 és P-vitamin forrásunk lehet a téli időszakban. Csípős ízét a kéntartalmú allil- és butilmustárolaj okozza. Kéntartalma miatt gyógyszergyári alapanyagként is van rá kereslet, étrendkiegészítők és gyógyhatású készítmények fontos alapanyagául szolgál Kísérletünk célja a vizsgált genotípusok közül a gyógyszergyári alapanyagként történő felhasználásra alkalmas fajták megtalálása volt. A kísérlet során két év alatt összesen 7 genotípust alkalmaztunk (Cerna Kulata, Panter, Erfurti kerek fekete (Szentes), Erfurti kerek fekete (Ukrán), Black Spanish Round, Black Spanish Long, Ukrán Csorna zimova). Az első évben a tenyészidő során két alkalommal végeztünk méréseket. A kísérlet második évében egy alkalommal, betakarításkor végeztük méréseinket. A mérések során a növények morfológiai tulajdonságai közül a levelek számát, hosszát és tömegét, valamint a répatest átmérőjét, hosszát és tömegét vizsgáltuk. A répatestek hosszából és átmérőjéből alakindexet számítottunk. A beltartalmi paraméterek közül a répatest csípős ízét érzékszervi vizsgálat alapján értékeltük, ebből a répatestek kéntartalmára következtettünk. Vizsgáltuk a répatest vízoldható szárazanyag tartalmát is.