Az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődés ment végbe a fosszilis energiahordozók világában. Ezt az olaj nagyhatalmak (Délkelet-Ázsia) ugrásszerű anyagi növekedése is mutatja, de emellett a rengeteg kutató munka és a társadalom egyre „zöldebb” nézete folyamatos előrelépést mutat a megújuló energia hasznosításban. A fejlesztések nem ma kezdődtek, hisz a teljes európai napelempark 25 százaléka már 40 évnél is korosabb, így életciklusuk végén járnak. A még most is nagy pontosággal dolgozó német mérnökök munkája nagyban hozzájárul az európai megújuló energia hasznosításához, de a kínaiak által gyártott termékek ár- értékarányban nagy vetélytársnak bizonyulnak ezen a piacon. A nem fosszilis energiahordozók, amelyek nagy mérnöki tevékenységet igényelnek, a vízenergia, szélenergia és a napenergia. Magyarországon mind a három energiafelhasználás megtalálható, de ezek közül, ami virágkorát éli az a napenergia. Záródolgozatomban a Vidékfejlesztésben történő Napelemparkok telepítését, működési elvét és gazdasági megtérülését elemeztem.