A Szakdolgozatomat az Opuntia humifusa és Echinopsis eyriesii fajokkal készítettem, és a kísérletem során ezen fajok egyedeit többféle vízmennyiséggel öntöztem valamint kétféle összetételű közegben neveltem és az ebből származó adatok alapján következtettem hogy melyik kezelés volt a legeredményesebb. A szakdolgozatom témájául eddigi ismereteim szerint a Magyarország talán két legismertebb és leggyakrabban tartott kaktuszfaját választottam, az Echinopsis eyriesii és az Opuntia humifusa fajokat. E két növényfaj nem csupán a hazai, hanem az európai dísznövénykultúrában is meghatározó szerepet tölt be, hiszen évtizedek óta szerves részét képezik a sziklakerteknek, gyűjteményes kerteknek, valamint a lakások ablakpárkányain elhelyezett pozsgásnövényállományoknak. Tartós népszerűségüket részben a különböző környezeti feltételekhez való kiváló alkalmazkodóképességüknek, részben pedig esztétikai értéküknek és könnyű nevelhetőségüknek köszönhetik. A kaktuszokról a közvélekedés gyakran azt tartja, hogy szinte bármilyen mostoha körülményhez képesek alkalmazkodni és valóban számos tudományos vizsgálat igazolta kivételes szárazságtűrésüket, valamint a hőmérsékleti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességüket. Ezzel szemben jóval kevesebb kutatás foglalkozik azokkal a tényezőkkel, amelyek a túlzott vízellátás és a pangó nedvesség hatásait elemzik. Pedig ez a terület gyakorlati szempontból rendkívül fontos, hiszen a kaktuszok tartása során a leggyakoribb hiba a gyökérrothadást előidéző túlöntözés, amely sok esetben a növény pusztulásához vezet. Dolgozatom célja, hogy kísérleti úton vizsgáljam az Opuntia humifusa és az Echinopsis eyriesii fajok reakcióját különböző vízellátási körülmények között. A kutatás eredményei várhatóan hozzájárulnak a kaktuszok vízháztartási igényeinek pontosabb megértéséhez, valamint a gyakorlati növénygondozás és dísznövény-termesztés tudományos megalapozásához is.