A kerámiaipar legnagyobb mennyiségben megjelenő hulladéka a gipszformahulladék. Mely nagymennyiségben keletkező gipsz hulladék jótékony hatását és hatékonyságát vizsgáltuk a szikes talajra egy tenyészedényes kísérlet kialakításával, hogy a későbbiekben a kísérletekkel és annak eredményeivel segítsük a keletkező gipsz hulladék jogi „hulladék” státuszának módosítását. A kísérlet során a vizsgált szikes talajok fizikai, kémiai és biológiai paramétereit vizsgáltam, hogy teljes képet kapjunk a használt gipsz talajjavító hatásáról és annak mértékéről. Ehhez pedig a talajminta vételezést két alkalommal végeztük el a kísérlet során. Az első alkalommal a talajok kiindulási értékeit kaptuk meg, a természetes állapotú talaj jellemző értékeit. A második alkalommal a kísérlet végén a javítóanyag hatására a kezelt talajokban bekövetkező változás jellemző értékeit kapjuk, amely két értéksorozat összehasonlításával meghatározható a javítóanyag hatása a talajra és következtethetünk a talajban lejátszódó folyamatokra. A tenyészedény kísérlet beállítását, valamint az in-situ vizsgálatokat a NAIK, Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomáson állítottam be.