A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Orvosi Mikrobiológiai Intézetébe évente mintegy 30 000 minta érkezik, amelyből körülbelül 6000-7000 tartozik azok közé, amelyekből anaerob tenyésztést is végez a laboratórium. Ezeknek csupán néhány százalékából tenyészik ki anaerob baktérium, ez évente kb. 400-500 törzset jelent. Döntően Gram-negatív anaerob baktériumok (Bacteroides spp., Prevotella spp., Porphyromonas spp., Fusobacterium spp.) izolálhatók. A Gram-pozitív törzsek közül leggyakrabban Peptostreptococcus spp., ritkábban Actinomyces spp., Clostridium spp. és Wolinella spp. tenyészik ki. Mivel az anaerob baktériumok tenyésztése meglehetősen lassú, esetenként egy hét is lehet, ezért az anaerob fertőzésekben fontos szerepet kap az empirikus terápia. Gram-negatív anaerob baktériumok esetében ez leggyakrabban a metronidazol (Klion®), Gram-pozitív anaerob specieseknél pedig a clindamycin (Dalacin-C®). A metronidazol alkalmazása esetén gyakran léphetnek fel mellékhatások, sok betegnél megemelkedhet a májenzimek koncentrációja a szérumban. Így más anti-anaerob hatású szerekre is szükség lehet az empirikus terápiában. Az egyik ilyen szer lehet a moxifloxacin (Avelox®), amelyet légúti, intra-abdominális és bőr-lágyrész fertőzésekben lehet alkalmazni. Ma Magyarországon a mikrobiológiai laboratóriumok rutinszerűen nem vizsgálják az anaerob baktériumok moxifloxacinnal szembeni érzékenységét. Sem az amerikai (Clinical Laboratory standards Institute, CLSI) sem az európai (European Comitte on Antimicrobial Suscteptibility Testing, EUCAST) ajánlás nem tartalmazza moxifloxacin minimális gátló koncentráció határértékeit. Vizsgálataim során ezért a DEOEC Orvosi Mikrobiológiai Intézetében 2007. 01. 01 és 2008. 10.31 között izolált 84 anaerob baktérium törzs moxifloxacin érzékenységét határoztam meg E-teszt segítségével. A 2 mg/l minimális gátló koncentráció (MIC) alatti értéket érzékenynek, a 8 mg/l feletti MIC értéket irodalmi adatok alapján rezisztensnek tekintettem. Eredményeim alapján a Gram-negatív anaerob baktériumtörzsek 83 %-a, a Gram-pozitív izolátumok 100 %-a bizonyult érzékenynek a moxifloxacinnal szemben. Eredményeim alapján a Gram-negatív anaerob baktériumok esetében a moxifloxacin csak célzott terápiában alkalmazható.