It is an unquestionable fact that social and environmental movements are playing an increasingly important role these days. One of the early manifestations of this is fair trade, which is a more people-centered and producer-oriented alternative to traditional trade. Recently, however, the fair trade system has been renewed. It has been recognized that not only producers in developing countries, but also producers in developed countries can benefit joining the fair trade system complying with the required environmental, economic and social regulations. The aim of our research is to examine how the fair trade system can be adapted to domestic products on the local markets of economically developed countries (in this case France), using a variety of local fair trade trademarks and brands. In our research, we would like to compare in what aspects do the certifications behave similarly or differ in the French market. Examining this issue is essential because the French example can also serve as a good practice for today's Hungarian economy.

Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi és környezetvédelmi mozgalmak. Ennek egyik korai megnyilvánulása a fair trade, avagy a magyar szakirodalomban méltányos/tisztességes kereskedelemként hivatkozott jelenség, mely egy emberközpontúbb, termelőfókuszú alternatívája a hagyományos kereskedelemnek. A közelmúltban azonban a fair trade rendszere megújult. Ennek megfelelően már nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett országok termelői számára is lehetőség van bekapcsolódni a méltányos kereskedelembe, betartva a rendszer által megkövetelt környezetvédelmi, gazdasági és szociális szempontokat. Kutatásunk célja az, hogy megvizsgáljuk, hogyan adaptálható a méltányos kereskedelem rendszere a gazdaságilag fejlett országok (jelen esetben Franciaország) helyi piacain előállított, hazai termékeire a különféle helyi védjegyek és márkák segítségével. Kutatásunk során össze kívánjuk hasonlítani, hogy mely szempontok szerint viselkednek hasonlóan, illetve melyekben térnek el az egyes minősítések a francia piacon. A kérdéskör vizsgálata azért is érdekes, hiszen a francia példa jó gyakorlattal szolgálhat más, akár a magyar gazdaság számára is.