A dolgozatom felépítése során elsőként a Földtörvény differenciált jellegét mutatom be, majd rátérek az egyes közelmúltbéli változásokra. A téma nagy terjedelmére tekintettel azonban elsősorban az elmúlt néhány, nagyjából öt év jogszabályváltozását kívánom feldolgozni. Ezek közül különös figyelmet fordítok a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására hivatott, az elmúlt évek egyik legnagyobb visszhangját keltő törvényére és annak gyakorlatára. Célom ugyanis az volt, hogy általánosságban rávilágítsak arra, hogy a Földforgalmi törvény hatálybalépésével a jogalkotói célok is alapvető szemléletváltáson mentek keresztül. Nyilvánvaló, hogy ennek egyrészt oka az Európai Unióhoz történő csatlakozás, azonban további indoka lehet a magyar termőföld struktúra rendszerváltást követő helyzete. A megújult földpolitika elvei, céljai alapvetően érzékelhetők mind a törvényjavaslat indokolásán, mind pedig a Földforgalmi törvény sajátos preambulum rendszerében, továbbá a bírósági gyakorlatban is. A Foktftv. ezen elveknek kíván új értelmet adni és egy másfajta módszerek bevezetésével átalakítani a hagyományossá vált szétaprózódott magyar földstruktúrát. A kritikákkal ellentétben személy szerint úgy gondolom, hogy az osztatlan közös tulajdon rendezése az egyik legégetőbb agrárpolitikai cél, amelyre a jogalkotó egy igencsak sajátos, ám egyáltalán nem problémás eszközt teremtett meg. Az egyes tulajdonostársak a törvény által bevezetett és jól követhető szabályrendszer mentén megfelelő ellentételezésben részesülnek a termőföldtulajdon rendezése során. Amennyiben azonban ezzel nem elégedettek, még abban az esetben is rendelkezésre ál a jogorvoslati lehetőség a rendes bírósági rendszer keretei közötti igényérvényesítés érdekében.