A kender, mint témakör jelenleg elég népszerű, és könnyen vizsgálható témakör, mivel aktívan kapcsolódik sok olyan érdeklődési körhöz, ami napjaink emberét foglalkoztatja. Az utóbbi évtizedben egyre lényegesebbé válik az alternatív energiaforrások mellett az élelmiszerek reformja, valamint a szintetikus anyag mentes gyógyászati lehetőségek feltérképezése, a biológiailag és kémiailag tiszta alapanyagok felhasználása, bevezetése. A kenderrel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy felhasználása ugyan egyidős az emberiséggel, mégis bizonyos történelmi időszakokban eltűnt, majd újraéledt felhasználása. Világszerte ismert növényről beszélünk, ha kulturális szempontból akarnánk megvizsgálni, minden kontinensen találnánk nyomát mind a múltban, mind a jelenben. Ennek oka rendkívül egyszerű: egy rendkívül igénytelen és könnyen kezelhető kultúrnövényről beszélhetünk, melynek élettani tulajdonságai minimális mértékben térnek el a gyomnövényektől. Erre kiváló példa, hogy Európa szerte a közönséges vadkender a természetes flóra jelenlévője, s szinte minden korosztály találkozott már vele valamilyen formában. A felhasználását illetően az európai országokban rendkívül eltérő jelenségeket láthatunk, mivel a nyugati uniós országokban hamarabb beindult az a folyamat, hogy gyakorlati és technikai háttérrel termelik a növényt, s a jogi normatívák ehhez való alakításának is van kialakult gyakorlata. Hazánkban vannak már törekvések a széleskörű felhasználhatóság bemutatásának és népszerűsítésének, de nem nevezhetjük egy mindennapos jelenségnek, valamint még elméletben sokan elég szélsőséges alternatívaként címkézik. Ha a dolgozatban említett témák szerint szeretnénk elemezni, nehéz eldönteni melyik felhasználási formának van nagyobb létjogosultsága. Ha az utóbbi öt év világméretű problémáit nézzük, több szempontból is érdemes foglalkozni a kenderrel, mint lehetőséggel. Az energiaipar válsága már önmagában inspirálja a szakembereket, hogy üzemanyag gyártási alapanyagok tekintetében a kőolajtermékek kiváltásának minden lehetőségét megvizsgálják, s erre a legkiválóbb az újratermelődő biomassza. Az ipari mennyiségű felhasználás olyan növényi alapanyagot igényel, melynek tenyész ideje rövid, viszonylag igénytelen tápanyag szempontjából, és a klímával, kórokozókkal szemben is ellenálló. Mindemellett a megtermelt mennyiség is mérvadó. Ha a kender tulajdonságait nézzük, ennek minden tekintetben megfelel. Az építőipar szempontjából a felhasználhatóság mellett ismét visszaköszön az energetika kérdése, mivel egyre sürgetőbbé válik olyan építészeti rendszerek kialakítása, amely korszerűvé, könnyen kezelhetővé és költséghatékonnyá teszi az épületeket, Ez nem csak az új létesítések folyamán nagyon fontos, hanem az olyan felújítások alkalmával is, melyek a fenntarthatóságot és gazdaságosságot célozzák meg. Már a szigetelő tulajdonság miatt is nagyszerű alapanyag a kender, valamint az a tény, hogy a növényből készült elemek pótolhatósága könnyű, szintén potenciális jelöltté teszi a jövő építőipari alapanyagai között. Mivel egyre inkább elvárás a környezettudatosság, növényünk ezt az igényt is kiszolgálja, csak az építőiparban többirányú alkalmazása várható a jövőben, amennyiben az elemek előállítására megfelelő gyártási technológia születik. Harmadik fontos témakörünk az élelmezés és gyógyászat terén történő alkalmas, s talán ez is váltja ki az emberekből a legnagyobb bizonytalanságot, de a legnagyobb érdeklődést is. A gyógyszeriparban alternatív lehetőségként tekintenek a kenderkivonatokra a mai napi, mivel a korai kísérleti szakaszban, és a kenderkivonatok bevezetésével kapcsolatban nemzetközi jogi viták alakultak ki. Itt leginkább a növény hallucinogén hatóanyaga volt a vita tárgya, s itt érdemes volt tisztázni, hogy a felhasználásra szánt alfajok között komoly biológiai különbségek vannak. Ezek a viták, a rendkívül erős sajtóvisszhang és a bulvár jellegű megjelenés nem feltétlenül erősítették a fogyasztói bizalmat, valamint a különböző országokban emellet a mai napig nem alakult ki egységes jogi állásfoglalás. Napjainkban már rendelkezésre áll hosszú távú és releváns kutatási anyag a gyógyászati létjogosultságnak, s a negatív reklám ellenére is egyre népszerűbbek a kender alapú gyógyászati termékek. Ezt bizonyítja, hogy már az állatgyógyászatban is megjelentek a tanúsítvánnyal rendelkező termékek, takarmánykiegészítők. A haszonállattartásban természetesen megint visszaköszön a hatóanyagtartalom kérdése, mely kihatással van az előállított termékek forgalmazására is. Reméljük, hogy a jövőben ezek a kérdések is tisztázásra kerülnek a szakmai társaságok és a hatóságok által is. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kender sokrétű felhasználásában a bizonytalanság ellenére is lehetőséget látnak az emberek, a téma jelen van a köztudatban és az érdekvédelmi képviselők is egyre erősebbek, törekszenek az információk hiteles közlésére, a népszerűsítésre. Ahhoz még időnek kell eltelni, hogy a lakosság a kenderre úgy tekintsen, mint bármely más, megszokott háztáji haszonnövényre, de vélhetőleg a kutatások és az innovációs fejlesztések elérik azt a pontot, amikor már nem övezi ezt az egyszerű növényt annyi kétely, valamint a gazdák és a fogyasztók is felfedezik benne azokat a lehetőségeket, melyeket a kutatók már jó ideje próbálnak bizonyítani.