A dolgozat a légimentés jogi kérdéseit vizsgálja, különös tekintettel a közigazgatási jogra. A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. példáján keresztül megvizsgálásra került a légimentés szabályozási környezete, működési sajátosságai, a légiközlekedés és az egészségügy szoros együttműködése. A gyors kiérkezés és a magasszintű betegellátás kiemelten fontos szerepet játszik a mai magyar egészségügyi rendszerben. A dolgozat rávilágít a légiközlekedés kockázataira, amelyet a mentési feladatok tovább növelnek, hiszen mind a kettő szakág jelentős kockázatú, egyben pedig kiemelt kockázatot jelentenek. A légimentők tevékenysége több szintű szabályozás alatt áll. Vonatkoznak rájuk a nemzetközi (ICAO), az Európai Uniós (EASA) és hazai normák. A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. osztott irányítási modellje, amelyben elválik egymástól a szakmai és szervezeti tevékenységek irányítása, jól mutatja a rendszer bonyolult mivoltát. A dolgozatban megállapításra került, hogy a légimentők inkább légiközlekedési társaságként definiálhatók, olyan társaságként, amelyik egészségügyi szolgáltatást nyújt. A szabályozási kihívások között a hatékony felügyeleti rendszer fenntartása és a légimentés magas színvonalának biztosítása kiemelt fontosságú. Hipotézisként felmerültek a jogalkotás és jogalkalmazás működésének kérdései, ezekhez a magyar és osztrák közigazgatási összehasonlítás ad választ, hogy lehetne a magyar közigazgatási felügyeleti rendszert sokkal jobban is működtetni. A dolgozatban több kutatási módszer is felhasználásra került, ezek az interjú készítése, az összehasonlító, a normatív és az empirikus módszerek voltak.