A család posztmodern változatai és a nagyszülők

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBoga, Bálint
dc.date.accessioned2023-02-21T08:40:22Z
dc.date.available2023-02-21T08:40:22Z
dc.date.issued2021-12-29
dc.description.abstractA hagyományos kiterjedt család (traditional extended, Litwak) a 20. század elején a fejlett országokban átadta helyét a nukleáris és a módosult kiterjedt családformának. Ezt nevezte Dirk van de Kaa holland demográfus az első demográfiai átmenetnek és szerinte az 1965-75 körüli években következett be a második demográfiai átmenet, amelynek fő jellemzője a családtípusok pluralizációja volt. Ez a váltás a kelet-közép-európai országokban, így hazánkban is a rendszerváltás, 1990 után mutatkozott szélesebb körben. A következő jelenségek tanúi lehetünk: 1. a párkapcsolatban az élettársi viszony térhódítása (2011 Népszámlálás: 30 év alatt párkapcsolatok 52%-a; 2016 Mikrocenzus: kb. félmillió pár, 21%) 2. válások (most csökkenőben: 15.000, 2020; 2002: 25.500) 3. egyszülős családok (kb. 500.000 család, összes család: 2,7 m, 2016) 4. újraházasodás, mozaik-családok (149.000, gyerekek 14%-a, 2011; háztartások 23%-a, 2016) 5. szingli életforma 6. „meleg” párkapcsolat 7. globalizációs generációk: a. különböző nemzetiségűek házassága 8. külföldön élő család. A családban az idős, nagyszülői korosztály és felnőtt gyermekeik kapcsolatát az ún. intergenerációs transzfer jellemzi, amelyben a segítségnyújtás különböző formái és az érzelmi megnyilvánulások (closeness) egyaránt benne foglaltatnak. Bizonyos fokú hanyatlás után pedig már szorosabb gondoskodás válik szükségessé (magyar felmérés: 65 év felett súlyos korlátozottság a mindennapi életben: 25%, további enyhe korlátozottság: 40%, 2017, KSH; fejlett országokban is a gondozás 80-90%-át a család látja el). A fenti családtípusokban élő fiatal vagy középkorú ember összetettebb feladatai, elfoglaltsága, másrészt pszichológiai terhelése, megosztottsága miatt nehezebben tud megfelelni idős szülei részéről felmerülő igényeknek. A nagyszülők pszichés gondjai között kiemelkednek a mozaik családdal, azon belül az unokákkal fenntartható kapcsolat problémái, optimális esetben viszont ők képviselhetik a családi folyamatosságot, biztonságot. A szociológiai és gerontológiai szakirodalom alig foglalkozik a nagyszülői korosztályt érintő következményekkel, de ahol megjelenik, a negatív irányú eltérést fogalmazzák meg. Célom ennek a témának a felvázolásával az, hogy felhívjam a szakemberek figyelmét erre a kutatásban elhanyagolt területre.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationMagyar Gerontológia, Évf. 13 (2021): Konferencia Különszám , 66-67
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.47225/mg/13/Kulonszam/10593
dc.identifier.eissn2062-3690
dc.identifier.issueKulonszam
dc.identifier.jatitleGerontológia
dc.identifier.jtitleMagyar Gerontológia
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/346180en
dc.identifier.volume13
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerontologia/article/view/10593
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerMagyar Gerontológia
dc.subjectdemográfiai átmenethu
dc.subjectcsaládtípusokhu
dc.subjectnagyszülőkhu
dc.subjectgenerációk közti kapcsolathu
dc.titleA család posztmodern változatai és a nagyszülőkhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
PDF
Méret:
150.24 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Magyar Gerontológia (DE-journals)