A kegyelem útja – a χάρις fogalomtörténete Homérosztól Pál apostolig

Abstract

Jelen dolgozat a görög χάρις fogalom fogalomtörténeti és konceptuális vizsgálatára tesz kísérletet, amely a homéroszi eposzoktól indulva egészen Pál apostol leveleiig követi végig a jelentésváltozások ívét. A χάρις nem csupán nyelvi kifejezés, hanem olyan kulturális és filozófiai jelenség, amely az ókori gondolkodás legkülönbözőbb rétegeiben – az esztétikától a társadalmi kölcsönösségen át a teológiai transzcendenciáig – meghatározó szerepet tölt be. Dolgozatomban igyekszem feltárni, miként válik ez a kezdetben esztétikai és szociális kontextusban működő fogalom Platónnál filozófiai kérdésfelvetéssé, a hellenisztikus iskolákban erkölcsi normává, majd a keresztény gondolkodásban a kegyelem teológiai és üdvtörténeti alapelvévé. A vizsgálat módszertanilag hermeneutikai és történeti megközelítést alkalmaz, különös tekintettel a fogalom interakciós működésére és értékrendi átalakulásaira. A χάρις így nem csupán jelentések, hanem világnézetek, illetve az Isten és emberek közötti viszonyok átrendeződésének lenyomata is – egy olyan út, amelyen keresztül kirajzolódik, mit jelent embernek lenni a nyelv, a közösség és a kegyelem világában.