Hallgatói dolgozatok (Filozófia)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Filozófia Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 250)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lázadás a Nyúl ÜregébenLelesz, Péter; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témájának a mesterséges intelligencia (MI), azon belül is a szingularitással kapcsolatban felmerülő egyes kérdések filozófiai irányú megközelítését választottam, mert meglátásom szerint az ember modernkori vállalkozásai közül eddig ez a legnagyobb bizonytalanságot és kíváncsisággal vegyes szorongást keltő, és pusztán gondolati képződményként is figyelemre méltó.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mentális elváltozások reprezentációjának elemzése a pszichológiai horrorfilmekbenGawelda, Regina Réka; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban azt a felvetést fogom jobban megvizsgálni, hogy egyes pszichológiai horrorfilmnek titulált művekben hogyan is jelenítik meg a mentális elváltozásokat, a film mögöttes témaköreit, hogyan érik el, hogy a néző a lelkében érezze a nyomást és hogyan oldják meg, hogy az ember ne csak nézze, hanem lássa is a filmet. Fő témám a horrorfilmek vizsgálata, azon belül is a pszichológiai horrorfilmek elemzése. Az első részben egy rövid áttekintés fogok adni, amelyben jobban ismertetem, magának a horrornak a kialakulását, az eredetét, először röviden irodalmi szempontból, ahol leginkább a gótikus novellákra fogok kitérni és az irodalom és a film kapcsolatáról is ejtek pár szót. A második részben áttérek a filmekre, bemutatom a legelső horrorfilmeket, beszélek röviden arról, hogy milyen témákból táplálkozott és táplálkozik még ma is a horrorfilm, majd pedig, a harmadik részében a dolgozatomnak a pszichológiai horrort, mint szubzsánert fogom megvizsgálni. Itt hasonlóképpen a kezdetek kezdetére ugrok vissza, bemutatom hogyan is alakult ki, maga az az alműfaj, hogy pszichológiai horror, milyen karakterjegyei vannak, beszélek a Dr. Caligari (Das Cabinet des Dr. Caligari, 1920) és a Psycho (Psycho, 1960) című úttörő filmekről, végezetül pedig a negyedik, és egyben utolsó részben, filmelemzés gyanánt meg fogok vizsgálni három olyan filmet, amelyről úgy gondolom beleillenek a pszichológiai horror definíciójába. Az említett filmek a Ragyogás (The Shining, 1980), A Babadook (The Babadook, 2014) és az anyám! (mother!, 2017), lennének.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hitchcock és a suspenseDobány, Bence; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom fő célja a suspense technikának az ismertetése, átfogó definiálása. Először is Alfred Hitchcock hitvallását és a filmtörténetre kifejtett hatásait ismertetem. Ezután rátérek a suspense technika definiálására, a nézőre gyakorolt hatására és további narrációs formákkal való összehasonlítására. Továbbá ismertetem a thriller és a suspense közötti elengedhetetlen kapocs jellegét, a thriller történeti fejlődését. Végül filmelemzéseken keresztül bemutatom a feszültségkeltés klasszikus, hitchcocki alkalmazását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jelenkori társadalmi és ökológiai problémák megjelenítése az irodalomban és a filmművészetbenKiss, Lili; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi KarAz emberiség természetéből fakadóan önmaga és környezete számára a lehető legtökélete-sebb körülményeket hivatott megvalósítani életében. Arra törekszik, hogy a maga elvárásai, igényei szerint a legmegfelelőbb világot teremtse meg a fennálló eszközök segítségével és azok korlátai mellett. Éppen ezért már egészen az ókori szerzőket is érdekelte az utó-pia/disztópia fogalma, és megszállottan elmélkedtek a polgárok jólétét elősegítő társadalom kialakításán. Ezeket a gondolatokat különböző művészeti alkotásokon keresztül igyekeztek átadni az utókornak. Dolgozatomban főleg az irodalomban és a filmvásznon megjelenített jövőképeket szeretném bemutatni. Elsősorban arról esik majd szó, hogy milyen sajátosságokkal rendelke-zik egy utópia vagy éppen disztópia. Továbbá olyan közös narratív elemeket kerestem, amik jól kivetíthetőek a mai társadalmunkra. Ezek többsége politikai oldalról közelítik meg az alkotásokat, mivel a világ összes mozgatórugóját is ez irányítja. Véleményem szerint a je-lenkori társadalmunkat a kortárs irodalom egyik jelentős alkotásán, Az éhezők viadala c. re-gény és filmsorozaton keresztül tudnám a legátfogóbban bemutatni, ezért a későbbiekben említett többi alkotás apokaliptikus elemei közül is csak azon aspektusokat emeltem ki, amik fellelhetőek a már említett műben is, így tehát a vezetőség felelősségét, a média szerepét és a fogyasztói társadalmat vettem célkeresztbe. Értelmezésem szerint ezek az alkotások arra próbálják ösztökélni az olvasót vagy a nézőt, hogy maga is változást érjen el, miközben a jövőjét formálja. A disztópiákat elrettentő példaként értelmezem, amik gyakran egy jelenko-ri társadalmat mutatnak be, de a bennük lévő összetevőket szélsőségesen ábrázolják, annak érdekében, hogy minél nagyobb nyomást gyakoroljanak az alkotás fogyasztóira, és hatáso-sabban felhívják a figyelmet azokra a problémákra, amik valójában a mindennapjaikban vannak jelen, csak éppen nem belátható a következményük, vagy nem törődünk a következ-ményével, mert annak semmilyen kihatása nem lesz a jelenlegi életünkre, csak a következő generációkra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A holokauszt ábrázolása a magyar filmtörténetbenSzőllősi, Bence; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat ismerteti a holokauszt ábrázolását a magyar filmtörténetben. Bemutatja filmek elemzésén keresztül, hogyan jelenik meg a holokauszt témája a filmvásznon a rendszerváltás előtt és után.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ijesszük halálra Jessicát! - Női karakterek ábrázolása a horrorfilmbenPapp, Diána; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a horror filmműfajának tárgyalásán belül a női szubjektum reprezentációs módjaira fókuszálok. Központi kérdésként felvetődik többek között a horror karakter ábrázolásaival kapcsolatos kritikák, a műfaj iránti érdeklődés előzőleg említett bírálatok fényében való megkérdőjelezése és a feminista olvasat problémája is. Említésre kerül még a horror filmtörténeti korszakain keresztül történő változások a narratíva területén. Ezen átalakulások indítéka legfőképpen politikai, társadalmi, ideológiai és/vagy történelmi okok egyike, vagy mind egyidejűleg. A horror egyik adottsága, hogy képes egy történelmi perióduson belüli feszültségeket és félelmeket nem csak megörökíteni, hanem az adott közérzetet közvetíteni. A női félelem pedig, mivel ezen filmek folytonos eszközeként jelenik meg, lehetőséget ad az egyes időszakok nő-helyzetének megértésére és vizsgálatára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szégyenről — Az etikaiként (is) értett esztétikai tapasztalat nyomábanSzakály, Árpád; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar"Minél inkább ragaszkodom ahhoz az egyébként szerfölött bizonytalan státuszú Kafka-szöveg olvasásakor, hogy irodalomi műalkotásként identifikáljam, s ezzel együtt óvjam, amennyire csak a (ön)reflektív erőből telik, az esztétikai szemlélet homogenitását, ekképpen a mű fiktív, teremtett (imaginatív) világán át is megerősített (megerősíteni vélt) esztétikai autonómiáját, annál erőteljesebben érzem ennek a feltételezett létmódbeli egységességnek – egyfajta hitbéli vélekedésnek, előítéletnek - a tarthatatlanságát. Ez az egyre nyugtalanítóbb olvasói tapasztalat alapozta meg elsősorban a záródolgozatom témaválasztását. Egy olyan alkotást kerestem, amelyben az etikai nézőpont, fogalomhasználat, szemléletrendszer nem tűnik majd erőltetettnek, keresettnek. Sokkal inkább mutatkozik „teszem azt” magától értetődően termékenynek és izgalmasnak. A Levél Apámhoz c. mű több szinten megformált beszédszerkezete, többszörösen (textuálisan, inter- és intratextuálisan) inszcenírozott története, szubjektuma, nyelvisége igényli az értelmező horizont megnyitását, mintegy követeli az általam korábban forszírozott irodalmi-retorikai sterilitás megkérdőjelezését. "Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jelölve, JelöletlenülMikó, Ádám László; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi KarAmely terület az elkövetkezőekben fontos lesz számunkra, az a lacani Én és a Másik relációja, mely Másik például Lévinasnál és Sartre-nál még csupán reduktívan emberi szubjektum lehetett, ezt Derrida meghaladva kiterjesztette a Másik állati mivoltára, míg Lacan volt az, aki olyannyira szabadjára engedte a Másik attribútumait, hogy az már akár egy tárgyi szubjektum is lehetett, mint például egy levél (itt jegyezzük meg, hogy kronológiai sorrendben a lacani megelőzte a derridai koncepciót, azonban a tárgy struktúráját követve értelemszerűen az ember, állat, tárgy sorrendben kell haladnia). A következőekben tehát megvizsgáljuk, hogy ez a szubjektivizált objektum hogyan áll szemben az objektivizált szubjektummal Poe és Sade munkásságán keresztül. Amint konklúzióra jutottunk ezt illetően, a továbbiakban már (fel)találtnak mondható fogalmainkat érvényesítem a Pier Paolo Pasolini Salò, avagy Szodoma 120 napja (Salò o le 120 giornate di Sodoma, 1975) című filmjére vetítve, egész pontosan kiragadva egyes mozzanatait vizsgálódok, úgynevezett pszichoanalitikus filmelemzésen, és annak feltételezett szub-szubesztétikáján, a költői filmen mint olyanon keresztül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A történelem metafizikájaJármi, Bence; Tánczos, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdologzatomban Immanuel Kant történetfilozófiáját elemzem. A vizsgálat "A tiszta ész kritikája" zárófejzetének elemzésével indul, amit később elhelyezek az Első Kritika módszertani rendszerén belül. Legfőbb állításom, hogy Kant az Első Kritikában a történetiség fogalmát két féle módon kezeli. Egyrészt a történetiség kifejezi a jelenségek kauzális összekapcsolódásának logikáját, másrészt magában hordoz egy totalitásigényt. Ennek a kettősségnek a fejlődéstörténetét mutatom be Kant kritikai filozófiájának és történetfilozófiájának kontextusában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The Dilemma of Tao and Logos in TranslationFu, Zhiqin; Tánczos, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarIn this thesis I examine the relation between Tao and Logos based on the cultural contexts each one relies on, the inquiry begins with the Protestant Chinese Bible which accepted Tao as the translation of Logos (Word), while it is not my intention to either defend or demolish the approach taken by the translation here. With the insight offered by this translation, I set on to present how Logos and Tao could intertwine with each other, but also face the danger of meaninglessness in one another’s culture if not treated with caution.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gondolatok egy fordulatrólMáté, Erik; Tánczos, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarSzent Ágoston Vallomásai esztétikai megközelítésből olvasva is nagy rétegzettséget mutatnak. Ebből a nézőpontból a Negyedik és Nyolcadik könyv az, ami a dolgozat szempontjából a leglényegesebb. A dolgozat kiindulópontja, hogy a megtérés mozzanata (amit fogalmilag egyenértékűnek tekintek a fordulat szóval) értelmezhető bizonyos esztétikai regiszterekben. Ennek a tézisnek az alátámasztásához felhasználom többek között Hans Blumenberg metaforaelemzéseit, valamint Friedrich Schelling a fenségesről és a szépről kialakított gondolatait, aminek egyik példája a megtérés fordulata is lehet. A metaforahasználat és a gondolkodásmód hasonlóak a Vallomások és Ágoston korai dialógusai között. A boldog életről és A rendről valamiképpen beépülnek a fordulat szintézisébe, ezért a dolgozat elején a korai dialógusokkal foglalkozom. A bevezetőben pedig ezen különböző jelenségek egybeolvasási lehetőségeit alapozom meg azzal, hogy kitérek a megtérés, a középkori esztétika, a fenséges és a metafora egymáshoz fűződő viszonyára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A poliamor életfilozófiaMajor, Kata; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témájaként a monogámia és a poliamoria kérdésköreit szeretném vizsgálni, mivel úgy gondolom, hogy ez egy örök aktualitással rendelkező téma, melyhez sokféleképpen lehet és érdemes is közelíteni. A poliamoria jellemzőit és sokféleségét, az etikus nem-monogám kapcsolatok filozófiáját szeretném górcső alá venni. Életfilozófiaként szeretném meghatározni s ebben a kontextusban körüljárni ezt a szabad és nyitott felfogáson alapuló életvitelt. Mindezek mellett a következő kérdésekre kísérlek meg választ találni: Vajon bekorlátozható-e az erósz két ember közé? Milyen szinten változnak a társadalmunk kapcsolati rendszerei és miért? Mennyire etikus elvárni egy tőlünk független entitástól az érzelmeinek saját magunk köré való bekorlátozottságát?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fiatalkorúak erkölcsi dilemmáiMózes, Éva; Trembeczki István Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat az erkölcsi dilemmák megjelenését mutatja be a fiatalkorúak körében. Az erkölcs olyan érték az emberiség életében, ami útbaigazítást és választ ad a kérdéseinkre. A dolgozat röviden bemutatja az erkölcs eredetét, majd azt, hogyan van jelen a társadalomban és a fiatalkorúak életére milyen hatással van. Bebizonyosodik, hogy a kisgyermekkorban találkozott erkölcsi norma nem tűnik el a fiatalkorúak életéből, még ha sokszor úgy is látszik, hanem velük van, segíti őket a helyes döntéshozatalban és így válnak helyes morális döntéshozóvá felnőttkorukra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekeknek szóló reklámok etikai megközelítéseKissné Smajda, Gréta; Trembeczki, István Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarMagyarországon vegyes piacgazdaság működik, ezért az állam által meghatározott keretek között a gazdasági szereplők szabadon hozhatnak döntéseket. Az állam kiemelten foglalkozik a gyermekek jogi és erkölcsi védelmével, így a nekik készült reklámokat a reklámtörvény, a médiatörvény és a Reklámetikai kódex is szabályozza. Az ember személyiségének kialakulásában fontos szerepe van a gyermekkornak. A 12 éven aluli gyermek személyisége, tudata, értékrendje és ízlése még formálódás alatt van. Mivel a reklámokban pszichológiai eszközöket használnak a fogyasztók befolyásolására, ezért a gyermekek személyiségének fejlődésére káros hatással lehetnek. A 2010 után született gyermekek, az Alfa generáció tagjai kiemelt célcsoportja a reklámiparnak, mivel most a szüleik, a jövőben pedig saját pénzüket költik majd el a megszeretett márkákra. Ennek a generációnak a legnagyobb a médiafüggősége, ezért a reklámoknak még nagyobb lehet a személyiségbefolyásoló hatása. A Magyarországon bemutatott Barbie baba-reklámok a megjelenésük óta hatalmas etikai fejlődésen mentek keresztül, amely a reklámszabályozás folyamatos szigorítását tükrözi. A reklámok gyermekekre gyakorolt káros hatása csökkenhetne, ha a gyermekműsorok között nem lehetne hirdetéseket sugározni, valamint, ha az minőségi tartalommal szórakoztatná és nevelné a 12 éven aluli gyermekeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Párhuzamok a Winchester-fivérek valamint Lucifer és Mihály arkangyal közöttVadászi, Adrienn; Váró, Kata Anna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom során igyekszem közös pontokat, párhuzamokat találni a két angyal és a főszereplő testvérpár között. A karakterek bemutatására törekszem, azon események ismertetésére melyeket átéltek. Az elemzés során szó lesz egyéni tragédiákról, közösen megélt kudarcokról, a családtól való elidegenedésről. Fontos szerepe lesz a szereplők apjukhoz fűződő viszonyának, valamint egymáshoz való viszonyulásukról. A hit és a bizalom kérdése megkerülhetetlen ebben az esetben. A főszereplők nem csupán a gonosszal harcolnak, hanem olyan égi lényekkel, más szóval angyalokkal, akiktől segítségek várnának.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Újraálmodott képekLukács, Adél; Horváth, Lajos; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat David Lynch Mulholland Drive című filmjének elemzésén keresztül a freudi analízisben bevett eljárásokat mutatja be; illetve arra mutat rá, hogy a film képes megmutatni az álmombeli mentális folyamatok működését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az áramló információ és tereiFeczku, Viktor; Szekrényes, István; Szekrényes, István; DE--Bölcsészettudományi KarWalter Benjamin (1892-1940)szövegein át vizsgált társadalmi változások az információ szerepére figyelemmel a tömegtársadalmakban. Az információs társadalom és a hálózati szervezetek új kommunikációs formáinak megjelenését vizsgálja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Henri Bergson és C. G. JungNévay, Lili Marinetta; Szekrényes, István; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom számos diszciplínával határos. Fő területe a filozófia, de a pszichoanalízis, elméleti fizika, történelem (a mechanisztikus világkép kapcsán), tudomány és eszmetörténet is szerepet kap benne. A jelen dolgozat a két általam vizsgált gondolkodó (Henri Bergson és C. G. Jung) munkái, élet- és világfelfogása közötti párhuzamok vagy inkább hasonlóságok vizsgálatára tesz kísérletet. Ez azért tűnik megalapozottnak, mert Jung egyes munkáiban az általa használt libidófogalmat természetében a bergsoni élan vital terminusával azonosította. Emellett, egy sor olyan párhuzamot és szöveghelyet lehet felmutatni, amely arra utal, hogy Jung olvasta, és akár be is építhette saját elméleteibe az intuíció módszertanát, Bergson világértelmezésének egy-egy aspektusát. Ezt persze ennyire egyértelműen kijelenteni nem szeretném, ezért inkább arra próbálok rámutatni, hogy milyen módon rezonál együtt Jung és Bergson elméleti háttere.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Erkölcsi Döntések a Marvel Filmes UniverzumbanSzékely, Petra; Trembeczki, István Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA mindennapokban az ember számos döntést kell, hogy meghozzon, élete során akár több milliót is. Ezen döntések meghozásában számos tényező játszhat szerepet. Fontos, hogy erkölcsileg helyesek-e ezek a döntések vagy sem. Ezt több dolog is befolyásolhatja. Ilyen például a társadalmi környezet melybe az ember beleszületik. Az sem mindegy, hogy valaki döntései során szabadon dönthet-e, hiszen akit manipulálnak vagy kényszerítenek egyes döntésekre, melyek nem erkölcsösek azon emberek később nem vonhatóak felelősségre tetteikért. Az emberi döntések mindig függnek valamitől, ilyenek lehetnek az érzelmek, az érdekek vagy akár a lelkiismeret is, melyek nagyban befolyásolják a döntések kimenetelét. Ezen kimenetelekért az adott személynek vállalnia kell a felelősséget. Dolgozatomban ezen jelenségek megnyilvánulását mutatom be a Marvel filmeken keresztül. Megfigyelhető, hogy egyes karaktereket mik befolyásolják döntéseikben a történeteik során. A szuperhősök sem döntenek mindig helyesen, hiszen ők is csak emberek, tehát rájuk is hatnak az embereket befolyásoló tényezők, amik nagyban megnehezítik az ítélőképességük helyességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szent Ágoston és a sztoikus filozófiaFodor, Dávid; Bugár, István; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Szent Ágoston és a sztoikus filozófia kapcsolatát szeretném bemutatni. Hasonlóságok és különbségek bemutatásával szeretném közelebb hozni a két filozófiai iskolát(a keresztényt és a sztoát).