Hallgatói dolgozatok (Filozófia)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Filozófia Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 266)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mit árulnak el rólunk a zombis filmek?
    Wéber, Panna; Horváth, Lajos; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban a horror műfaj egy alműfaját, a zombifilmeket vizsgálom. Kevés szó esik e filmek mondanivalójáról és értékéről, ezért a dolgozatomban négy fő alkotáson keresztül mutatom be az alműfaj fejlődését és lényegét. A fejlődéshez hozzátartozó filmtörténeti változásokról és a történelmi eseményekről, társadalmi hatásokról is szót ejtve mutatom be az előző 100, de minimum 50 évet, melynek a zombifilmek szerves részévé váltak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Széljegyzetek az alkalmi gondolkodótól – Emil Cioran mizozófiaművészete
    Pencz, Nándor László; Kelemen, István; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Jelen szakdolgozatom témája Emil Cioran (1911-1995) román-francia gondolkodó rapszodikus látás- és írásmódjának körül járása, a szerző francia nyelvű köteteinek nyomán, előtérbe helyezve A bomlás kézikönyve című – akár fő művének is tekinthető – munkáját. Célom az, hogy az általam megfogalmazott felvetés egy, a szokásostól eltérő értelmezését adja munkájának, valamint az egész ciorani életműnek, mely szerint a szerző munkássága nehezen illeszthető be a klasszikus értelemben vett filozófia diskurzusába: Cioran szerteágazó szövegkorpusza sokkal inkább egy sajátos művészetet rejt magában, amely nem a filozófiából, hanem annak ellentétéből, a mizozófiából ered.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A titkos történet vizsgálata a romantikus esztétika perspektívájából
    Molnár, Edit Virág; Tánczos, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozatom A titkos történet romantikus elemeinek vizsgálatára összpontosít, az író munkásságának releváns aspektusainak rögzítésétől az irónia feltérképezéséig, így keretbe foglalom az írói intenció és befogadói hatások ellentmondásos megjelenítését. Ambivalens kérdésfelvetésekkel kell szembenéznünk, majd azokat megválaszolni A titkos történet stílusának és üzenetének összetett vizsgálatával. A romantika releváns aspektusainak bemutatását követően eljutunk a regény témánkba vágó epizódjainak, a szereplők attribútumainak boncolgatásához, a tragédia és görögség jelentőségének ábrázolása után pedig megfogalmazom az elemzésem fő kérdését: miért lesz meghatározó a romantikus esztétikai perspektíva a regényben, és hogyan jelenik meg az irónia a különböző olvasói interpretációkban?
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    És ti hogyan éltek?
    Pártai, Petra Zsófia; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban arra a kérdésre kísérelek meg választ adni, hogy hogyan kell élnünk, és ebben a kérdésben milyen szerepe van a művészetnek és a szépnek, pontosabban miként befolyásolhat minket mindennapjainkra vonatkozóan. Ezt a kérdéskört főként Immanuel Kant eszmerendszerének kontextusában fogom vizsgálni. A játékteremet színesíteni pedig Genzaburo Yoshino How do you live? (君たちはどう生きるか, Kimi-tachi wa Dō Ikiru ka – magyar fordítás: És ti hogyan éltek?) című novellájával, illetve Hayao Miyazaki új Oscar nyertes animációs filmjével, A fiú és a szürke gémmel (eredeti cím: 君たちはどう生きるか, Kimi-tachi wa Dō Ikiru ka) fogom.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Íliász és az Akhilleusz dala, avagy a hősiesség és az erkölcs kapcsolata
    Kunkli, Orsolya; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Emberi történelmünk tagadhatatlan részét teszik ki a hősök, habár a korok változásával, a heroizmus fogalma alatt értett értékek és attribútumok is lassú átalakuláson mentek keresztül. A szakdolgozatom megírásához alapul Homérosz Íliász eposzát, és az erre a műre támaszkodó Akhilleusz dala regényt vettem, utóbbit Madeline Miller amerikai írónőtől. A két alkotás szépen reprezentálja saját idejük morális beágyazódásait, melyek levezetéséhez segítségül vettem David Hume A jó ízlésről és az Egy párbeszéd szövegeit. A homéroszi világba való rövid betekintést egyaránt elmaradhatatlannak véltem a témakörömön belül, Platón A lakoma és Az állam alkotásain át tettem végül ezt. Dolgozatom témája továbbá Akhilleusz karakterére épül, akinek az eposz felütését adó haragjának megvizsgálása is szándékomban volt, ehhez pedig Peter Sloterdijk Harag és idő könyvét vettem segítségül. Az akháj hős antik versengésből való kimaradását, boldogságát és veszteségét szintén górcső alá vettem, Friedrich Nietzsche Ifjúkori görög tárgyú írások és A tragédia születése köteteiben leírt gondolatokra támaszkodva, kiegészítve a hírnév eszméjével Nietzsche kortársa, Jacob Burckhardt A reneszánsz Itáliában című kötetében olvasható egyes nézeteivel. A témám adekvátságát bizonyíthatja, hogy ennyire szerteágazó – mind a nemzetiségeket, mind a korszakokat tekintve – szakirodalmi háttérre tudtam támaszkodni. Ezeket igyekeztem egy írisz alá hozni úgy, hogy nem csak a saját gondolatmenetemmel való azonosságokra helyeztem a hangsúlyt, hanem olykor konfrontálódtam is egyes szakirodalmi szövegek állításaival.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    II. Erzsébet királynő reprezentációja A királynő című filmen keresztül
    Barócsi, Vanda; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomba II. Erzsébet brit királynő alakját és uralkodását fejtem ki, elsősorban A királynő című filmen keresztül. A királynő karaktere, ábrázolása, valamint uralkodásának bemutatása áll a középpontban, de a királyi család is fontos szerepet tölt be mind a filmben, mind a királynő életében. A film egy konfliktusra épít, amiben helyt kell állni az uralkodónak és családjának. Az itt megjelenő problémák és konfliktusok kezelése is hangsúlyos, de amellett az is fontossá válik, hogyan ábrázolják benne az uralkodót, főként azért, mert egy akkor még élő uralkodót filmesítettek meg benne. A film több napon keresztül betekintést enged a palotába és az ott történtekbe, még magánéleti dolgokba is belevisz minket a rendező. Központi alakká a királynő válik, őt helyezi a rendező a középpontba, még akkor is, ha Diana halálának napját járja körül a történet és annak a napnak az utóhatását.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ember mint értelmetlen értelmező
    Holop, Eszter; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban az emberben feszülő minőségbeli különbségek mibenlétéről, megjelenési formáiról, és a két szélsőség – a szellem és az anyag – dialektikájáról írok, melynek fúziója és a bennünk lévő hiányérzet csillapítója a művészet. Kutatásom kulcsa a kettősség, mert véleményem szerint nálunk ellentmondásosabb – és ebből kifolyólag magányosabb – entitás nemigen létezik ezen a földön. Bár pont ez a bennünk feszülő ellentét tesz minket emberré; egy olyan gondolkodó, ám természeti lénnyé, melynek célja a teljes tudás megszerzése, és aki kénytelen annak tudatában leélni az életét, hogy azt sohasem érheti el. Ebből a fizikai és szellemi korlátból kifolyólag – vagyis abból, hogy élő ember vagyok – dolgozatomban nem az élet felfedhetetlen értelmére keresem a választ, hanem csupán az ember kettős jellemét vizsgálom meg a saját magáról mint fajról alkotott képén keresztül.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Akira, a Japán özönvíz történet
    Almási, Tímea; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban Otomo Katsuhiro Akira című mangát és annak azonos című manga adaptációját hasonlítom össze, elemzem négy szempont mentén. Először a műfaji kérdés járom körbe. Másodjára magának a mangának és az animének a meghatározását és rövid történetét írom le. Harmadjára az adaptáció kérdését és már az elemzésbe részletesebben érintve írok a két alkotásról. A negyedik pontban pedig egyedi szempontból vizsgálom a két művet: a hit és a tudomány közötti különbséget megvizsgálva. Dolgozatom lényege, hogy bemutassam az Akira minden korban eléri kívánt hatását, mert olyan témákkal foglalkozik, ami mindig is jelen voltak, vannak és lesznek is a Földön.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egy XXI. századi elme viszonya Nietzschével
    Nemes, Enikő; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom fő témájaként Friedrich Nietzsche egyik legalapvetőbb, első kritikai művét igyekszem megvizsgálni. Ez a mű A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus címet viseli. Többszörösen vitatott témába kívánok nyúlni tanulmányommal és szeretném felbomlasztani mindazon félreértéseket, amik ezzel a művel szemben megjelennek egyesek számára. Kívánok némi útmutatót kirajzolni a téma kapcsán, illetve számos saját meglátást kapcsolni a Nietzsche által megfogalmazott gondolatok mellé. Választásom azért esett erre a témára, mert nagyon elragadónak tartom azt a késztetést, ami egy 19. századi filológus elméjében megszületett az 1870-es évek tájékán, miszerint filológiai szakterületén kívülre merészkedve, megalkotta első jelentős művét, ami által a filozófusok katedrájára emelkedhetett számos visszarántó és elítélő kritika ellenére is. Nietzsche gondolatai megformálása által létrehozott egy olyan esztétikai értekezést a tragédia születéséről, ami lehetővé teszi a mai generációk számára azt, hogy megismerkedjenek az ókori görögség legalapvetőbb művészetfelfogásaival, illetve, hogy a mai művészetfelfogásunkat összekapcsoljuk egy rég elmúlt kultúrával és visszataláljunk gyökereinkhez az önmegismerés, önfelbomlasztás útján.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A morál felemelkedése és hanyatlása a francia felvilágosodás és a zsidó filozófia tükrében
    Harsányi, Lajos; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban az etika fontosságát, majd értékének megváltozását vizsgálja korszakokon át, a francia felvilágosodástól egészen napjainkig. Ehhez reflexióként a zsidó filozófia vallási hagyományai, valamint a világtörténelem eseményei nyújtanak vonatkoztatási pontot az etika mai lehetséges horderejét illető dilemmáim fényében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A "támadó" ötlet
    Barta, Viola; Tánczos, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban az ötletet vizsgálom filozófiai szempontból. A fenomenológiai kiindulópontomban az ötlet értelemrezdülésként szerepel. Ezt vetem össze esztétikai és kultúrtörténeti példáim segítségével olyan úgynevezett társfogalmakkal mint az invenció, a poézis és az inspiráció. A kirajzolódó feszültségtérben a fő kérdésfelvetés az ötlet tudatidegenségére és ezzel együtt származására irányul.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tapasztalat szerepe, struktúrája és jelentősége John Dewey esztétikájában
    Puskás, György; Szekrényes, István; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Abstract Aesthetics is the capstone of John Dewey’s philosophy, and (aesthetic) experience is the gist of his aesthetics. This study’s aim is to expose the structure, key features and aspects of this experience, and through this to shed light on Dewey’s aesthetic theory which is considered by many to be the most significant aesthetic theory written in English in the twentieth century. Absztrakt Az esztétika John Dewey filozófiájának ékköve, az (esztétikai) tapasztalat pedig a magja ennek az esztétikának. E tanulmány célja az, hogy feltárja a struktúráját, főbb vonásait és aspektusait ennek a tapaszalatnak, ezáltal megvilágítva Dewey esztétikáját, amelyet sokan a huszadik század legjelentősebb angol nyelven írott esztétikájának tartanak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egzisztencialista témák Dazai Osamu Ningen Shikkaku (No longer human) című művében
    Somi, Gabriella; Tánczos, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Az egyik legégetőbb filozófiai problémát az egzisztencializmus veti fel, miszerint az emberi élet önmagában nem hordoz semmilyen célt vagy értelmet – egy elgondolás, ami számtalan filozófust és művészt fogalkoztatat a 19.-20. század alatt egészen napjainkig. Dazai Osamu Ningen Shikkaku (No longer human) című regényében is ezt a problémát járja körül főszereplője, Oba Yozo élete alapján. A dolgozatom első felében a regényben megejelnő ilyen egisztencialista elgondolásokat elemzem, kifejezetten Sartre és Camus filozófiai elméletei mentén. A dolgozatom második felében az egzisztencializmus gyökereit próbálom feltárni Nietzsche nihilizmus és Kierkegaard nivelláció fogalmán keresztül, és azon kérdésre keresem a választ, hogy vajon miért is jelennek meg a regényben egzisztencialista álláspontok és azoknak a kritikája.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szabadság szónokai
    Simon, Tibor; Hévizi, Ottó; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat Hannah Arendt politikai természetű szabadságfelfogása alapján vizsgálja a szabad szólás, ezen belül pedig a politikai retorika helyét és szerepét. Bemutatásra kerül az ókori demokratikus görög polisz kialakulása és válsága, ahogyan Arendt látta, azaz a filozófia és a politika szembekerülésének története. Ezen a szemléleti alapon válik vizsgálat tárgyává két platóni dialógus, a Gorgiasz és a Phaidrosz. A filozófiai és a politikai beszédmód, valamint a filozófus és a rétor alakjának részletes összevetéséből kitűnik, hogy a látszólagos kontrárius szembenállás mögött valamilyen közös, társadalmi-politikai természetű probléma húzódik. E feltevés megerősítésére Immanuel Kant misztagógokról írott műve is bekerül az elemzés köreibe. Megaállapításra kerül, hogy az emberi értelemről és a lényeges tudásról alkotott kép alapvetően határozza az emberek közötti kommunikáció természetét, ezen keresztül pedig a társadalmi rendet és az állam politikai berendezkedését. Végül felmerül egy lehetséges és részleges gyakorlati megoldás javaslata, amely a retorika dimenziójában képes erősíteni a szabad polgárok egyenlőségét. Ez a megoldás a mellérendelő hangnem.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Filozófiai és erkölcsi kérdések J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényében és más fantasy világokban
    Kulik, Dorottya; Trembeczki, István; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban célom rávilágítani A Gyűrűk Urában, illetve más fantasy világokban megjelenő változatos filozófiai és erkölcsi kérdésekre. Többek között foglalkozom a hatalom kérdésével, a szereplők erkölcseivel, erkölcsi dilemmákkal, a Gonosz természetével és azzal, hogy miként követik a tárgyalt fantasyk a hős klasszikus, mitologikus útját.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A regény mibenléte és a mögötte lévő terek vizsgálata Ernst Cassirer és Maurice Blanchot alapján
    Vadászi, Adrienn; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom során Ernst Cassirer Mitikus, esztétikai és teoretikus tér című műve alapján elemzem az esztétikai teret és annak felépítését, illetve Maurice Blanchot Az irodalmi tér címet viselő könyve segítségével igyekszem feltárni az irodalmi teret. A vizsgálódás során olyan témákat érintek, mint a regényelméletek és az ihlet vagy az író és olvasó szerepe egy mű életében. Az utolsó fejezetben a fordítóra és annak feladatára is kitérek. Dolgozatom célja, megismerni és bemutatni az esztétikai teret, valamint megvizsgálni hogyan jöhetnek létre ilyen varázslatos regények, melyek generációk olvasóit szippantják be világukba. Vajon hogyan láthatjuk a Kis Herceget egyszerre gyermeki ártatlan mesének és súlyos morális és filozófiai kérdésekkel teli műnek. Más szóval, dolgozatom célja felfedezni a regények mibenlétét és azokat a tereket, legyen az esztétikai vagy az író által létrehozott tér, melyek lehetővé teszik szívünknek kedves könyveink létrejöttét
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Lázadás a Nyúl Üregében
    Lelesz, Péter; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozatom témájának a mesterséges intelligencia (MI), azon belül is a szingularitással kapcsolatban felmerülő egyes kérdések filozófiai irányú megközelítését választottam, mert meglátásom szerint az ember modernkori vállalkozásai közül eddig ez a legnagyobb bizonytalanságot és kíváncsisággal vegyes szorongást keltő, és pusztán gondolati képződményként is figyelemre méltó.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hitchcock és a suspense
    Dobány, Bence; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom fő célja a suspense technikának az ismertetése, átfogó definiálása. Először is Alfred Hitchcock hitvallását és a filmtörténetre kifejtett hatásait ismertetem. Ezután rátérek a suspense technika definiálására, a nézőre gyakorolt hatására és további narrációs formákkal való összehasonlítására. Továbbá ismertetem a thriller és a suspense közötti elengedhetetlen kapocs jellegét, a thriller történeti fejlődését. Végül filmelemzéseken keresztül bemutatom a feszültségkeltés klasszikus, hitchcocki alkalmazását.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A holokauszt ábrázolása a magyar filmtörténetben
    Szőllősi, Bence; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat ismerteti a holokauszt ábrázolását a magyar filmtörténetben. Bemutatja filmek elemzésén keresztül, hogyan jelenik meg a holokauszt témája a filmvásznon a rendszerváltás előtt és után.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mentális elváltozások reprezentációjának elemzése a pszichológiai horrorfilmekben
    Gawelda, Regina Réka; Pólik, József; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban azt a felvetést fogom jobban megvizsgálni, hogy egyes pszichológiai horrorfilmnek titulált művekben hogyan is jelenítik meg a mentális elváltozásokat, a film mögöttes témaköreit, hogyan érik el, hogy a néző a lelkében érezze a nyomást és hogyan oldják meg, hogy az ember ne csak nézze, hanem lássa is a filmet. Fő témám a horrorfilmek vizsgálata, azon belül is a pszichológiai horrorfilmek elemzése. Az első részben egy rövid áttekintés fogok adni, amelyben jobban ismertetem, magának a horrornak a kialakulását, az eredetét, először röviden irodalmi szempontból, ahol leginkább a gótikus novellákra fogok kitérni és az irodalom és a film kapcsolatáról is ejtek pár szót. A második részben áttérek a filmekre, bemutatom a legelső horrorfilmeket, beszélek röviden arról, hogy milyen témákból táplálkozott és táplálkozik még ma is a horrorfilm, majd pedig, a harmadik részében a dolgozatomnak a pszichológiai horrort, mint szubzsánert fogom megvizsgálni. Itt hasonlóképpen a kezdetek kezdetére ugrok vissza, bemutatom hogyan is alakult ki, maga az az alműfaj, hogy pszichológiai horror, milyen karakterjegyei vannak, beszélek a Dr. Caligari (Das Cabinet des Dr. Caligari, 1920) és a Psycho (Psycho, 1960) című úttörő filmekről, végezetül pedig a negyedik, és egyben utolsó részben, filmelemzés gyanánt meg fogok vizsgálni három olyan filmet, amelyről úgy gondolom beleillenek a pszichológiai horror definíciójába. Az említett filmek a Ragyogás (The Shining, 1980), A Babadook (The Babadook, 2014) és az anyám! (mother!, 2017), lennének.