"Ravasz László saját magáról ír, emlékezik ebben a kötetben, amelyet gyermekeinek és unokáinak szánt. "Ám, kit ne érdekelne személye, és egyetemes magyar és egyháztörténeti szempontból az a kor, amelyben élt, és kortársai, akikkel kapcsolatba került ez a történelmi jelentőségű és sok kegyelmi ajándékkal megáldott ember, egyházunk egyik legnagyobb, ha nem legnagyobb püspöke" - írja Gyökössy Endre a kötet előszavában."