Az emberiség történetében lezajlott (nem kizárólag fegyveres) konfliktusok során mindig fontos tényezőnek számított az ellenfél, illetve az ellenséges hátország lakosságának lélektani befolyásolása. A kommunikációs eszközök fejlődésével (nyomtatott sajtó, telefon, internet) egyre kiterjedtebb eszközök álltak rendelkezésre, hogy az ellenfél, a nem közvetlen résztvevők, de akár a saját lakosságát is a stratégiai céljai szerint befolyásolják a konfliktus résztvevői. A modern katonai doktrínákban megjelent a lélektani műveletek (PSYOPS) fogalma, amelyhez tágabb értelmezésben kapcsolódik a hátország lakosságának pszichológiai befolyásolása, hiszen a modern konfliktusok sikeres megvívásában is kulcsszerepet játszik, hogy a konfliktusban résztvevő felek hátországa mennyire elkötelezett az adott konfliktus megvívását illetően, illetve, hogy milyen képet közvetít magáról a külvilág felé. Manapság ennek a feltárásához megfelelő eszköz lehet, ha valamilyen közösségi médiában generálódott adatfolyamot próbálunk meg elemezni egy szöveges hangulatelemzési eljárással. Ez a metódus akár arra is alkalmas lehet, hogy a közösségi médiákban generálódott tartalom alapján meghatározzuk egy kibontakozás előtt álló konfliktus potenciális eszkalációs pontjait. Dolgozatomban az orosz-ukrán háború kitörését (2022. február 24.) megelőző szűk négy hónapban a Twitteren generálódott, az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos tweetet vizsgáltam meg hangulatelemzési szempontból, hogy megtudjam, milyen volt a háborút megelőzően az emberek hozzáállása a konfliktushoz.