A szülői bevonódás témája számos aspektusból kutatott a nemzetközi szakirodalomban, és az utóbbi időben, hazánkban is születtek friss kutatások. A szülői – legyen az anya vagy apa – iskolai bevonódás pozitív hatással lehet a gyermek eredményességére. Ennek ellenére az apák és anyák bevonódásának különbségeit viszonylag kevesen helyezték a középpontba. Konkrétan az apák iskolai bevonódásáról Magyarországon rendelkezésre állnak kvalitatív interjús kutatási eredmények, és a nemzetközi eredmények alapján az apák iskolai bevonódása potenciális erőforrást jelent a gyermek számára. Dolgozatunkban az MTA-DE-CSATOKK kutatócsoport szülőkkel végzett kérdőíves vizsgálatának adatbázisán (N=1002) másodelemzését végzünk és megvizsgáljuk az apák és anyák iskolai bevonódása közötti különbségeit, de dolgzatunk további újdonsága az iskolai kezdeményező szerepének vizsgálata is. Regressziós elemzésünk függő változója az iskolai bevonódást mutató itemek mentén készült főkomponens, és a magyarázó változók között kiemelten vizsgáltuk a szülő neme (apa-anya), illetve az iskola szerepét mutató faktorok hatását. Eredményeink szerint – összhangban a fejlett országokban készült kutatási eredményekkel – az apák alacsonyabb iskolai bevonódása figyelhető meg a kontrollváltozók hatásának kiszűrését követően, továbbá az iskola kezdeményező szerepe a szülők iskolai bevonódásának lényegi tényezője volt. A szülők iskolai bevonódását jelentősen növeli, ha az iskola rendszeres, hasznos és jól értelmezhető információkkal látja el a szülőket, ha a formális eseményeken túl, informális eseményeket is rendez, hangsúlyt fektetve a közösségformálásra és a kötetlenebb kapcsolattartásra. Az elemzéseink alapján, Magyarországon érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a gyermekkel közös iskolai informális eseményekre, mint a farsang vagy sportnapok, melyeken mindkét szülő szívesen vesz részt, valamint biztosítani kellene az iskolai döntésekbe való nagyobb beleszólási lehetőséget a szülőknek, hogy jobb tanár-szülő kapcsolat alakulhasson ki.